A Banaticum Egyesület szervezésében Határtalan Arankaköz címmel a törökkanizsai könyvtárban előadások hangzottak el a történelmi Arankaköz és környéke kulturális értékeiről, és a helyi termékekből nyílt kiállítás. A vendégeket Fehér Viktor, a Banaticum Egyesület elnöke üdvözölte, majd Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a helyi emberek, a helyi civil szervezetek nagyon sokat tesznek a tárgyi értékeink megmentésérét.
A helyi értéktár mozgalom 2015-óta alulról építkezve szakemberek bevonásával nagy munkát végzett, különösen azokon a településeken, ahol a helyi önkormányzat az értéktármozgalom mellé tud állni.
A Tisza–Maros–Aranka folyók által alkotott háromszöget nevezik Arankaköznek. Újhelyi Nándor, az Aranka menti Tájegységi Értéktár elnöke kiemelte:
– Az egész Délvidéken próbálunk összeállítani értéktárakat, a legkisebb településeinken és környékükön is vannak még olyan népi, kulturális vagy természeti értékek, amik feltárásra, dokumentálásra várnak. A kis falvakban is nagyon sok értékes dolog van, amit nagyon jó lenne feltérképezni, közkinccsé tenni és megőrizni az utánunk jövő generációk számára.
A helyi értékeket is bemutató kiállítás (Gergely József felvétele)
A megnyitót követően Kiss Vendel Törökkanizsát vidékfejlesztés szempontjából mutatta be, Gergely József biológus, újságíró az Aranka menti szikesek természeti értékeiről szólt az egybegyűlteknek. Tóth Lívia, mesterdiplomás kulturális mediátor, újságíró Magányos kopjafa a szikesen – Móra Ferenc emlékezete Csókán címmel tartott előadást. Csipak Alisz vidékfejlesztési agrármérnök a Csókai Települési Értéktár fejlesztési lehetőségeit vette számba. Brczán Krisztifor a deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesületet mutatta be. Kónya Sándor népzenekutató, versénekes Kálmány Lajos gyűjtéséből származó népdalokat zenésített meg.
Endrész Erzsébet, a magyarországi Kiszomborban tevékeny Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke, a konferencia társszervezője, a civil szervezet elmúlt két évtizedes tevékenységéről számolt be. A honismereti kör egy másik tagja Kiszombor Műemlék Értéktárát mutatta be. Makó, Klárafalva és Ferencszállás (Kukutyin) értékeiből ízelítőt adtak a helyi civil szervezetek képviselői.
Fehér Viktor néprajzkutató kiemelte, hogy az előadásokban összefoglaló beszámolók, kutatási eredmények hangzottak el az épített és kulturális örökségről. Az előadók rámutattak a helyi termékek fontos szerepére. A nagyobb előadások bemutatták, hogy ez a vidék, az Arankaköz valamikor egységes terület volt. A vidéket átszelő Aranka folyó és a Szeged–Temesvár vasútvonal összekötött bennünket, de az első világháború felszabdalta a térségünket.
A régészeti leletek, amikről dr. Németh Ferenc egyetemi tanár beszélt, ugyancsak nem egy településhez, nem egy országhoz, hanem a valamikori régióhoz kötődnek. Jó lenne ezeket a temesvári, nagybecskereki, nagykikindai, szegedi, budapesti, bécsi stb. múzeumokban őrzött, az elmúlt időkben feltárt kincseket legalább virtuális térben egy helyre összegyűjteni és közkincsé, hozzáférhetővé tenni mindenki számára, hogy megmutassuk, mennyire gazdag múlttal rendelkezünk, milyen mélyek a gyökereink ezen a tájon.
Nyitókép: A konferencia résztvevői (Gergely József felvétele)
