Pénteken késő délután a törökkanizsai Branislav Nušić Könyvtárban mutatták be Szabó József helytörténetkutató legújabb kötetét, melynek címe a Törökkanizsa és vidékének zsidósága. Az eseményen jelent volt Dr. Kovács Teodor, nyugalmazott orvos, aki a második világháborút munkatáborban töltötte, és jelentős szerepet vállalt a kötet megalkotásában, valamint Németh Ferenc, egyetemi tanár is.

Szabó József a legújabb könyvével (Fotó: Gergely Árpád)
Szabó József elmondta, hogy a zsidóságról nem nagyon jelent meg semmilyen kiadvány ezen a területen. Hozzátette, hogy Kovács doktor írt egy rövid történetet 1997-ben a törökkanizsai zsidókról, de az csak pár oldalas rövid tanulány volt.

Dr. Kovács Teodor (jobbról) is részt vett a könyvbemutatón (Fotó: Gergely Árpád)
– Ő akkor felsorolta a holokauszt környékbeli áldozatait. Dr. Kovács Teodor 2021-ben tartott beszéde annyira felcsigázott, hogy akkor elhatároztam, hogy megírom azt, amit már 15 éve kér tőlem, ami nem más, mint a zsinagóga története. A helyi zsidók nem tudták, hogy ki építette fel a zsinagógájukat. Helytörténettel foglalkozom és rengeteg anyagot begyűjtöttem az elmúlt 35 évben és már 2022-ben is megjelent egy tanulmányon a bánáti zsidók betelepítéséről a 18. században. Valamennyi alappal rendelkeztem, de sosem gondolkodtam könyvben. Egy tanulmányt szerettem volna írni, de amikor már 80 oldalnál jártam, akkor jöttem rá, hogy ebből könyv lesz. Mondtam is a doktor úrnak, hogy megírom a könyvet, de úgy, hogy Törökkanizsa község falvait is feldolgozom a zsidók szempontjából. A zsidók nagyon jelentős szerepet töltöttek be az akkori kapitalista társadalom felépítésében és a polgáriasodásban, hasonlóképp volt ezen a területen is. Földeket vásároltak fel, vagyonosodtak, üzletekkel rendelkeztek és nagyon elismert személyekké válltak. Számomra a legérdekesebb volt a könyvben a homokrévi, oroszlámosi és törökkanizsai zsinagóga építésének feldolgozása. Az Észak-bánsági zsidóság legismertebb alakjairól is írtam egy rövid életrajzot, valamint felsoroltam a 15 falu legismertebb zsidó családjait. A törökkanizsai járásban 280–290 zsidó volt, soha nem haladták meg a lakosság 2 százalékát – fogalmazott Szabó József.

Nyitókép: Szabó József a legújabb könyvével (Fotó: Gergely Árpád)