Ha Újvidék polgáraitól megkérdeznénk, hogy mit rejteget a Duna a város melletti szakaszán, a válaszok valószínűleg a következők volnának: a lebombázott hidak maradványait, betontömböket, kimustrált hűtőszekrényeket, mosógépeket. Jómagam egyszer egy versenybiciklit emeltem ki a folyóból. Ha megkérdeznénk, hogy mit gondolnak, létezik-e a Dunában víz alatti vár, kevés városlakó válaszolna igennel.
Veljko Milković, a péterváradi vár lelkes kutatója a kevés közül az egyik.
– A történészeken kívül valóban kevesen tudják, hogy a vasúti hídtól keletre, a Duna folyásirányában egy várat rejteget a hatalmas víz. Egy elsüllyedt szigetvárat.
A 18. században, valószínűleg még a Péterváradi vár építésének kezdete előtt a Hadi szigeten földvárat építettek. Ma már nem sziget többé, csupán félsziget. A földvár négyzet alakú volt és számításaim szerint körülbelül 10 hektár területű. A Péterváradi várat 1692. október 18-án kezdték építeni. Csaknem két évre rá, 1694. szeptember 11-én a törökök ostrom alá vették. A földvárnak sorsdöntő szerepe volt a vár védelmében. A tüzérség innen lőtte a támadókat. Két hétig tartott az ostrom, végül a törökök visszavonultak, mert soraikban felütötte fejét a kolera, meg aztán élelmiszer nélkül maradtak, mert a szerb sajkások ellopták élelmiszer-készletüket.
Még a 18. század elején lebontották a földvárat, és téglából újraépítették, abban a stílusban, amilyenben a péterváradi vár épült. A későbbiek során a törökök elleni harcokban már nem volt nagyobb szerepe. A 19. század elején, egészen pontosan 1827-ben, majd 1832-ben egymás után kétszer is nagy volt a vízállás a Dunán és a sziget nagyobb része a várral együtt elsüllyedt.
A 18. században így nézett ki a vár környéke (A nagyobb méretért katt a képre)
– Becslésem szerint mintegy húsz métert süllyedhetett – mondja Veljko Milković, aki még a hatvanas évek derekán búvárkodás közben ki is tapogatta a vár falát. – A vár maradványai még a legalacsonyabb vízállásnál sem kerülnek a felszínre. Az ötvenes évek elején, amikor a vasúti hidat építették, a búvárok látták a várat. Azt gondolták, hogy a péterváradi vár egy elsüllyedt részére leltek. A péterváradi vár és a szigetvár között a Duna egy ága folyt. A 19. századi iparosodás során, majd a 20 században ezt az ágat feltöltötték, gátat emeltek, lakótelep épült a helyére, így mára már teljesen megváltozott a környék. Miután a légitámadások során lerombolták a hidat, a vezetékeket a Naftagas a meder fenekére helyezte. Sajnos, ekkor a várból kirobbantottak egy darabot. Lehet, hogy sokba kerülne, de holland mintára a Dunának a vár körüli részét fel kellene tölteni, és újra felszínre hozni a várat. A Pannon Atlantiszt, ahogyan én kissé viccelődve nevezem. Mellesleg építészmérnököktől hallottam, hogy a Pannon alföldön több helyen is süllyedtek el már házak a magas talajvíz miatt. A szigetvárat a magas vízállás süllyesztette el. Kár, hogy senki sem népszerűsíti a víz alatti várat pedig idegenforgalmi különlegességként hirdethetnék. Sőt, amikor tiszta az ég és nincsenek hullámok a Dunán, erős lámpák fényénél minden bizonnyal látható is volna a szigetvár, a Pannon Atlantisz egy része.
