2024. december 26., csütörtök
PETŐFI SÁNDOR MAGYAR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Hiszünk a boszorkányokban?

Kedden este a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban a karácsonyi népi hiedelmekről tartott előadást dr. Gyura Julianna, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának nyugalmazott tanára.

Mint mondta, nem tudatosan kezdett el foglalkozni a témával. Egy temetésről hazafelé jövet elmeséltek neki egy babonát, amely arról szólt, hogy akinek a temetésekor süt a nap, az megboldogul, ha pedig rossz az idő, akkor nem jut a mennyországba.

– Ez a babona felkeltette az érdeklődésemet, és elkezdtem népi hiedelmeket gyűjteni. Az egyik kedvenc babonám arról szól, hogy egy lány felmegy a karácsony előtti este a padlásra, és fésüli a haját a tükörben. Amikor az éjféli mise megkezdődik, a tükörben megjelenik a jövője, megmutatja az eljövendő férjét vagy valami mást. A legérdekesebb babonák azonban a boszorkányokhoz fűződő történetek – fogalmazott Gyura Julianna.

 

Dancsó Áron felvétele

Dancsó Áron felvétele

Elmondta, hogy azok az emberek, akikkel beszélgetett, mind azt vallották, hogy nem babonásak. Végül azonban kiderült, hogy sokan hisznek a népi hiedelmekben. Ismeretlen embereket egyébként nehéz ilyen témákról faggatni, mivel ezek bizalmas dolgok.

– December 13-a Luca napja, az év legsötétebb időszakára esik. A babona szerint ekkor a gonosz, alantas szellemek visszajárnak. A népi hiedelmek alapján a Luca széke varázserejű. Régen a fiatal legények faragták hét darabból és többféle fából. 13 nap alatt kellett elkészülnie, innen is ered a mondás, hogy lassan készül, mint a Luca széke! A szokás szerint december 13-án kezdték el a készítését, és karácsonyig fejezték be. A babona szerint, aki a templomban felállt a székre, állítólag meglátta ki a boszorkány – hangzott el az előadáson.

 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Dancsó Áron felvétele