Buzás Mihály, Horgászat-Vadászat rovatunk szerkesztője szenvedélyes Duna-kutató. Amikor a folyó kutatásáról van szó, akkor elsősorban a Vaskapu és a Zuhatagok kerülnek a képbe.
– Az, amit köznyelven Đerdapnak nevezünk, valójában egy sokkal később létrejött fogalom. Létrejöttét megelőzően úgy a szerb (Gvozdena vrata i slapovi), mint a magyar nyelvben a Vaskapu és a Zuhatagok elnevezés volt használatban. Ezt az elnevezést szorította háttérbe az említett, adminisztrarív elnevezés – magyarázta kedd este kollégánk a Darányitelepi Társalgó előadásán.
A többrétű előadásból az érdeklődők megtudhattak sok mident az Alduna és a Vaskapu történelméről, a zuhatagok szabályozásának jelentőségéről, amit Magyarország hajtott végre, kétszeri nekifutásra. Az előadás másik vonala igyekezett rámutatni azokra a tévhitekre, amelyek az időközben kiépült és üzembe helyezett, Vaskapu vízierőművel kapcsolatban keltek szárnyra. Buzás Mihály elmagyarázta, hogy a Dunát a magyarok hozták rendbe, tették hajózhatóvá, ennek a folyamatnak mély, történelmi gyökerei vannak, gazdag képanyaggal dokumentálva. Ezeket a képeket Buzás Mihály megszerezte az orsovai múzeumból, és a kedd esti előadáson bemutatta őket.
A Traianus-táblánál, az Orsovai-medence peremén
– Két Duna-szabályozás történt, először Széchenyi, majd később, Baross miniszter idején. A második szabályozás különösen sikeres volt, az első idején a műszaki adottságok még nem voltak kielégítőek. Hatvan év alatt sokat fejlődtek a dolgok. Amióta 1972-ben megépült és működni kezdett a Vaskapuban a vízierőmű, nálunk híre kelt annak, hogy a vízierőmű miatt egyre nagyobbak a vízállásaink, és hogy egyre növekszik az árvízveszély. Ez kitaláció – állítja Buzás Mihály, aki az előadás során, számadatokkal bizonyítva megpróbált leszámolni ezzel a tévhittel. Mellébeszélésként értékelte ezt a tévhitet, méghozzá olyan mellébeszélésként, amelynek – érdekes módon – csak Újvidéken van gyökere.
– Végigjártam sok Duna menti települést, erről a badarságról csak Újvidéken hallottam. Az erőmű nincs kihatással az újvidéki vízállás alakulására, a Vaskapu nem halmozza a vizet – állítja kollégánk.
Nyitókép: Buzás Mihály első találkozása a Nagy-Kazán-szorossal, útban a Vaskapu felé
