A Kárpát-medencében magyar nyelven oktató tanárok nyaranként Újvidéken bővíthetik tudásukat, felkészültségüket. A programsorozat tegnap ért véget.
A Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület immár 21. éve szervezi nagy sikerrel az Apáczai Nyári Akadémiát. Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesületnek az elnöke úgy véli, hogy a pedagógusok számára kiemelkedő fontosságú ez az esemény.
Kávai Bózsó Ildikó kispiacon tanít magyar nyelvet a diákoknak. Az idén a nyári akadémián az osztályfőnöki képzés koordinátora volt, ugyanakkor ő maga is előszeretettel hallgatta a sokszínű előadásokat. – Nagyon jó kezdeményezésnek tartom azt, hogy nem csak a kollégium falai között zajlott a nyári akadémia programja. Volt bőven szabadtéri foglalkozás, meglátogattuk a rádió- és televízió székházát, majd a Fruška gora lombjai alatt kirándultunk. Csak az utolsó három nap szorult a tanterembe, itt viszont színvonalas, interaktív előadásokat hallgathatunk, majd tapasztalatot cseréltünk – számolt be a tanárnő.
Az idei program főbb témáit jelentősen befolyásolta az elmúlt év és az online oktatás. Több pedagógus is kifejezte abbéli reményét, hogy szeptembertől immár ismét 45 perces órák lesznek. Az előadások főbb tematikái között szerepelt tehát a távoktatás, a digitális osztályfőnök intézménye, a logopédia jelentősége, a játszva tanulás, a tanár személyiségfejlesztő szerepe, persze emellett sok minden más is.
Az Apáczai Nyári Akadémia programsorozatában dr. Muhi B. Béla egyetemi tanár is előadott, a játszva tanulás lehetőségeiről, a játékelemek oktatásba történő beiktatásáról, azaz a gamifikációról beszélt
Előadók és résztvevők szinte az egész Kárpát-medencéből érkeztek. Győrfi Anna Apollónia Romániából, pontosabban a Maros megyéből utazott Újvidékre azért, hogy részt vehessen a nyári akadémián. Elmondása szerint a pedagógusképzéseken hazájában is rendszeresen részt vesz, a határon túli magyarság megismerése, a kapcsolathálók kiépítése kiemelt fontosságú számára.
– Ahogy itt beszélgettünk a kollégákkal, rádöbbentem, mennyire sok, egyforma kihívással kell szembenéznie a magyar pedagógusoknak a határ mindkét oldalán. Sok közös probléma mellett a vegyes házasságok egyik rossz példája a többségi nemzetbe való beolvadás, az emiatt gyakran bekövetkező anyanyelvmellőzés talán a legégetőbb gond. Mindkét oldalon ugyanúgy harcolunk azért, hogy magyar iskolába írassák a szülők a gyereket, ez a megmaradásunk kulcsa – véli az erdélyi vendégelőadó.
