A két párt zentai vezetősége tegnap sajtótájékoztatón mondta el, miért alakult meg az Egyesült Szerbiai Régiók politikai szövetsége, milyen célkitűzéseik vannak, milyen elveket vallanak és kiket várnak a tömörülésbe
A sajtótájékoztatón Sándor József, a G17 Plusz vajdasági szervezetének alelnöke, az Egyesült Szerbiai Régiók szövetségének elnökségi tagja, Kajári István, a Vajdasági Párt zentai szervezetének elnöke és Borbély Ferenc, a G17 Plusz zentai szervezetének elnöke számoltak be az Egyesült Szerbiai Régiók jelentőségéről. Sándor József elmondta, hogy a szövetség június 23-án Belgrádban 12 párt, civil szervezeti elnök és független személy jelenlétében alakult meg, és az együttműködésnek tagjai többek között a G17 Plusz és a Vajdasági Párt is, sőt a G17 Plusz volt az együttműködés elindítója:
– 2009 nyarán a szerbiai politikai színtéren néhány erős egyéniség, civil szervezet és néhány politikai pártvezető értékelte a szerbiai politikai helyzetet, és úgy ítélte meg, hogy azok a politikai és ideológiai irányvonalak, melyek addig jellemezték a politikumot, tovább már nem tarthatók. Megállapították, hogy az utóbbi években azok a pártok, melyek a szerbiai lakosság egy részének eddig nem voltak elfogadhatóak, ma tisztára mosták magukat, európai hangnemet ütöttek meg. Ilyen a Szocialista Párt, mely ma már európainak van feltüntetve, illetve a radikális oldalból született Szerbiai Haladó Párt, mely ugyancsak európai hangnemet ütött meg. A júniusban megalakult Egyesült Szerbiai Régiók elnevezésű platform nem párt és nem koalíció, ez inkább egy mozgalom, mely a szerbiai politikai színteret akarja megreformálni. Ez egy harmadik út, mely a két nagy politikai párt, a Demokrata Párt és a Haladó Párt mellett egy harmadik csoportba igyekszik tömöríteni azokat az egyéneket, akik tenni akarnak a változásért, akik elégedetlenek. A nagy politikai témák ideje, úgy tűnik, lecsengett. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a lakosság Koszovóval már nem foglalkozik, e körül a téma körül politikai hangulatot már nem lehet teremteni, az uniós csatlakozás nagy kérdése pedig szinte már minden párt pártpolitikai témájává vált. A platform aláírói abban állapodtak meg, hogy egy új program mentén új dolgokat kínálnak fel Szerbia lakosságának. Az új program három pillérre épül. Ezek Szerbia dekoncentrációja, az állam decentralizációja és a regionalizáció. Úgy érezzük, hogy aki eddig Szerbiában ellenezte a regionalizációt, az is rádöbbent, hogy e nélkül nem lehet előrehaladni, mert nagyon sok olyan régió van, amely életképtelenné vált, melyből a lakosság elfogyott, mert a fiatalok a nagy központokba, Újvidékre, Belgrádba, Kragujevacra költöztek. A szerbiai politikai vezetés rádöbbent, hogy régiók nélkül nem lehet boldogulni, mert egész Európa 260 régióból áll össze, és ezek, függetlenül attól, hogy melyik államformációhoz tartoznak, önálló egységeket képeznek, önálló pénzügyi forrásaik vannak. Ez az első platform, mely kimondja: Szerbiát regionalizálni kell! E nélkül soha sem csatlakozhatunk az Unióhoz. A dekoncentráció lényege, hogy az Újvidéken és Belgrádban felhalmozott politikai és gazdasági központokat kihelyezzék egész Szerbia területére. Ha kihelyezik az intézményeket a kisebb városokba, akkor a fiatalok nem vándorolnak el Belgrádba és Újvidékre, hanem odahaza találnak boldogulást. Ennek tükrében már bejelentették, hogy az Alkotmánybíróság ezután Karlócán székel. A decentralizáció az egyik legfontosabb pillére a platformnak, ugyanis Belgrád soha sem tudja megfelelően felmérni, mi kell egy kisvárosnak, egy falunak, ezt csak az ottani lakosok tudják megállapítani. A decentralizáció azt jelenti, hogy vissza kell adni a hatalmat, a jogokat és a vagyont. Az Egyesült Szerbiai Régiók platformja tehát ezekért a célokért száll síkra, ehhez keresünk minél több partnert és támogatót – hallottuk Sándor Józseftől, az Egyesült Szerbiai Régiók szövetségének elnökségi tagjától.
TAGOKAT TOBOROZNAK
A sajtótájékoztatón Kajári István, a Vajdasági Párt zentai szervezetének elnöke elmondta, hogy pártjuk a kezdetektől részt vett a megbeszéléseken és ők is aláírták az Egyesült Szerbiai Régiókhoz való csatlakozást, ugyanis egyeznek azokkal a célkitűzésekkel, melyeket megfogalmaztak:
– Egy demokratikusnak ígérkező járható úton akarunk haladni, és aki egyezik az elveinkkel, a célkitűzéseinkkel, az csatlakozzon hozzánk. Zentán a jövőben a G17 Plusszal karöltve teljes együttműködésben fogunk dolgozni, bejárjuk az összes környező települést, és bemutatjuk az embereknek azt a felvázolt harmadik utat, amelyen végig kívánunk haladni – fogalmazott Kajári.
Borbély Ferenc, a G17 Plusz zentai elnöke elmondta, hogy a platformhoz bárki csatlakozhat, aki tenni akar a közösségért:
– Aki esetleg más politikai párt tagja, az is bátran csatlakozhat hozzánk, ugyanis senkinek sem kell lemondania korábbi párttagságáról, csak egyeznie kell az alapelvekkel. Az Egyesült Szerbiai Régiók platformja egy olyan szövetség, melyben mindenki megtarthatja függetlenségét, önállóságát, a lényeg, hogy a problémák megoldódjanak, vagyis Zentának saját vagyona legyen, a problémákat helyben tudjuk a jövőben kezelni, és munkahelyet tudjunk biztosítani az embereknek – mondta Borbély.
A sajtótájékoztatón jelen volt még Bera László, a Vajdasági Párt zentai szervezetének elnökségi tagja és Kosiczky András, a G17 Plusz zentai szervezetének elnökségi tagja.
