2024. július 18., csütörtök

Tízéves a zEtna

Ma kezdődik az internetes folyóirat és könyvkiadó jubileumi fesztiválja

Az idén ünnepli egy évtizedes fennállását az 1999 novemberében internetes összművészeti folyóiratként induló, majd a könyvkiadást is felvállaló (zentai székhelyű) zEtna, amely céljául tűzte ki a kortárs irodalmi értékek létrehozását és népszerűsítését, a társművészetek bevonásával.

Felvétel az előző fesztiválok egyikéről

A „vulkán alatti magazin” kiadásában mintegy félszáz könyv jelent meg. Az elektronikus folyóirat látogatottsága jelen pillanatban évi 3–400.000 körül van s és több mint 1 millió találatot számlál. Esztendőként az évi 8-10 új könyvével a vajdasági magyar kiadók mezőnyében a szépirodalmi címszavak számát tekintve a zEtna az élmezőnyben, olykor vezet is (s mindezt a non-profit szférában tevékenykedve, iroda és főállású alkalmazott híján). Holdudvarába olyan fiatal szerzők tartoznak, mint Beke Ottó, Deissinger Ákos, Nagy Abonyi Árpád, Samu János Vilmos, Sáfrány Attila, Szögi Csaba, Tóbiás Krisztián, Danyi Zoltán. A középnemzedéket Balázs Attila, Bence Erika, Beszédes István, Csorba Béla, Fekete J. József, Fenyvesi Ottó, Verebes Ernő képviseli, majd a sor folytatható többek között Sava Babićtyal, Cs. Simon Istvánnal, Koncz Istvánnal, Sinkovits Péterrel és Tolnai Ottóval. A verseskötetek és a regényeken kívül a kiadó megjelentetett még fordításköteteket, drámaszövegeket és magyar–szerb négykezeseket is. A kiadó gondozásában közreadott könyvek több díjat is magáénak tudhatnak a Vajdasági Szép Magyar Könyv versenyében. Ezenkívül Nagy Abonyi Árpád novelláskötete (Tükröcselek) Szirmai-, Tóbiás Krisztián verseskötete (vasjani) Sinkó Ervin-, Fekete J. József tanulmánykötete (Mit ér az irodalom, ha magyar?) Híd-, Tolnai Ottó prózakötete (Grenadírmars) pedig ARTISJUS-díjat érdemelt ki.

A folyóirat megjelentetésén és a könyvkiadáson kívül a zEtna évi tizenöt-húsz közönségtalálkozót, műhelytalálkozót is tartott, ez utóbbival a különböző régióban élő alkotók kapcsolatteremtését is lehetővé tette. Ezen rendezvények sorába tartozik a zEtna Irodalmi Fesztivál is, amelyet az idén december 10-e és 12-e között rendeznek meg Magyarkanizsán és Zentán. Az idei fesztivál egyik fontos momentuma az elmúlt évtizedre történő visszatekintés lesz – tudtuk meg Beszédes Istvántól, a zEtna felelősétől, aki egyben elárulta azt is, hogy a Decermium címet viselő olvasóesten szóban, műben, cselekedetben és mulasztásban felavatják a vajdasági irodalom mobilis, uniszex és korálló, feltételezhetően virtuális emlékművét is.

• A ma, csütörtökön kezdődő rendezvénysorozat első állomása a magyarkanizsai József Attila könyvtár lesz, ahol 17 órától Kánon a vulkánon címmel a tízéves fennállását ünneplő zEtna és a lendvai Muratáj folyóirat szerkesztőinek és szerzőinek közös estjén vehetnek részt az irodalomkedvelők. A Sinkovits Péter moderálásával zajló esten jelen lesz a Muratáj részéről Bence Lajos költő, publicista, szerkesztő, Halász Albert irodalmár, néprajzkutató, Kepe Lili felelős kiadó, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója és Zágorec-Csuka Judit költő, tanár, könyvtáros, a házigazdákat pedig Beszédes István költő, kiadóvezető; valamint három írótárs: Nagy A. Árpád, Szögi Csaba és Verebes Ernő fogja képviselni.

• Másnap, pénteken 17 órától a Zentai Alkotóházban Irodalmi Karaván címmel a lendvai irodalmárok mutatkoznak be, majd 19.30-tól a Művelődési Házban Alvó titánok címmel műhelybeszélgetést rendeznek Fekete J. József, Nagy Abonyi Árpád, Sinkovits Péter, Szögi Csaba, Verebes György és Verebes Ernő részvételével. Ugyanezen az estén tartják meg A Folyók fölött c. hangverseny vajdasági ősbemutatóját is a Bakos–Verebes Zenei Konzorcium (Bakos Árpád – ének, furulyák, koboz; Szerda Árpád – zongora, ének; Kucsera Géza – tenor- és szopránszaxofon; Szerda László – ütőhangszerek; Dudás Bea – ének; Verebes Ernő – gitárok) előadásában.

• Szombaton a Zentai Alkotóházban 17 órakor kezdődik az Élő vajdaságiakat olvasva elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, amelynek házigazdája, Fekete J. József és résztvevői (Bordás Sándor, Csík Mónika, Elek Tibor, Orcsik Roland, Pécsi Györgyi, Sándor Zoltán és Virág Zoltán) többek között arra igyekeznek választ keresni, hogy mit tükröz a kétezres évek első tizedének vajdaságiként jelzett magyar irodalma, határon innen és túl, s egyáltalán: vannak-e még határai, s ha igen, hol húzódnak? Továbbá: milyennek tetszik ez a kiadott könyvek tükrében, megszűnőben-e a régi kánonok, lépnek-e helyükbe újak? A zentai Művelődési Házban pedig 19.30-kor kezdődik az az irodalmi est, amelynek kerete a fentiekben már említett avatási szertartás, s amelyen a jelen pillanatig Bakos András, Beszédes István, Bozsik Péter, Csík Mónika, Bence Lajos, Halász Albert, Józsa Márta, Nagy Farkas Dudás Erika, Orcsik Roland, Sinkovits Péter, Szabó Palócz Attila, Sáfrány Attila, Sándor Zoltán, Sutus Áron, Szalai Andor, Szögi Csaba, Verebes Ernő, Zágorec-Csuka Judit vállalta a részvételt.