Törökkanizsán a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete rendezésében emlékeztek meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A megemlékezésre a temető nagykeresztjénél, a Tallián-kápolna előtt került sor.
Az ünnepi műsort alkalomhoz illően a szabadkai Bel Canto kamarakórus a Himnusszal nyitotta meg, majd Csápek József állandó diakónus báró Tallián Andor ezredparancsnok élettörténetéből adott áttekintőt. A műsor folytatásában Újhelyi Éva gyálai népdalénekes és Hézső Brigitta rábéi versmondókat hallhatta a közönség, majd Újhelyi Nándor, a VMSZ törökkanizsai szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez: „1848/49 egy és oszthatatlan, időben és térben ugyanazt jelenti Csíkszeredán, Kassán, Budapesten és Törökkanizsán is. Égtek a falvak a törökkanizsai járásban is, az emberek otthon nélkül maradtak, de nem hon nélkül. Kivétel nélkül mindannyian felsorakoztak a forradalom eszméi mellett, nemesek és jobbágyok, katonák és szerzetesek. Ma itt, ugyan csak egyetlen hős előtt rójuk le tiszteletünket megkoszorúzva báró Tallián Andor ezredparancsnok emléktábláját, ám e koszorúzás jelképes. Minden hazafi emléke előtt tisztelgünk, leróva kegyeletünket minden névtelen hős előtt, mindazok előtt, akik bármilyen módon részt vettek a szabadságért folytatott harcban.”
Az ünnepi szónoklat után Csápek József diakónus felszentelte a báró Tallián Andor tiszteletére elhelyezett emléktáblát, melyet a tavalyi márciusi megemlékezéskor emeltetett Törökkanizsa közössége, majd a jelenlévők az emléktábla alatt elhelyezték a kegyelet virágait.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Bús Ottó és Fehér Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Jerasz Anikó, a VMSZ törökkanizsai szervezete nevében pedig Újhelyi Nándor koszorúzott. Rajtuk kívül a helybéli Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, a Kéknefelejts Hagyományápoló Kör, a Törökkanizsáért Egyesület, a rábéi Vadvirágok Művelődési Egyesület és a deszki Nagycsaládosok Egyesületének képviselői rótták le kegyeletüket.
