A mai napig egyre többen hagyják el az országot azért, hogy külföldön próbáljanak szerencsét a jobb élet reményében. Ez a kivándorlási láz nemcsak azt hozta magával, hogy egyre jobban megfogyatkozik Szerbia lakossága, hanem azt is, hogy folyamatosan növekszik az üresen maradt házak száma. Ehhez hozzájárul az igencsak idősödő lakosság is, hiszen a legtöbb esetben a hozzátartozók külföldön élnek, így nincs szükségük a házra. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindkét esetben előbb-utóbb eladóvá válik az ingatlan.
Zentán és a községhez tartozó falvakban is egyre több helyen lehet látni az „Ez a ház eladó” feliratot. Egyes ingatlanok gyorsan elkelnek, mások évekig várják új lakóikat. Kelemen Attilától, a zentai Ad-acta ingatlanközvetítő iroda tulajdonosától megtudtuk, hogy a házak piaca mindig is változó volt. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy a jó házakra nagy igény mutatkozik, függetlenül az áruktól, viszont nagyon kevés ilyen kerül ki az ingatlanpiacra. Az árakkal kapcsolatban elmondta, hogy ezekért akár 50–60 ezer eurót is elkérhetnek a tulajdonosok. A közepes kategóriába eső házak iránt is van a kereslet, a kínálat azonban itt is kevés.
– Ha a Covid-járványnál húzok egy határt, akkor azt tudom elmondani, hogy most nőtt az eladások száma, és sok ház talál új gazdára, a kínálat azonban egyre alacsonyabb. Az infláció persze sokkhatásként ért mindenkit. Minden országban lettek fedezetlen támogatások, amit helikopterpénznek is szoktak nevezni. Ez is kihatott az inflációra, de ennél jobban befolyásolták az ingatlanárakat a banki kamatok, hiszen a lakáskölcsönök sokkal drágábbak lettek, akár a duplája is. Ez azt jelenti, hogy ha például felvettek egy 20 ezer eurós lakáskölcsönt 25 évre, akkor a korábban 100 eurós részletek ma már 130 eurós részletekké dagadtak. Komoly különbséget lehet felfedezni a korábbiakhoz képest – magyarázta Kelemen Attila.
Arra a kérdésre, hogy melyek a legkelendőbb házak, és mely feltételek a legfontosabbak a vásárlóknak, Kelemen Attila azt válaszolta, hogy ezt mindenkinek a saját pénztárcája határozza meg. A legvonzóbb környék még mindig a Tisza-part, itt azonban az árak is magasabbak.
A lakásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt időszakban megnőtt irántuk a kereslet. Rámutatott arra is, hogy ha az utóbbi három évet nézzük, akkor azt lehetett észrevenni, hogy feljebb mentek az árak, mintegy 70-80 százalékkal nőttek. Véleménye szerint az áremelkedés a közeljövőben meg fog állni.
A házvásárlás esetében nem mehetünk el a különféle támogatások mellett. Ilyen például a vidékfejlesztési minisztérium falusi házvásárlását segítő pályázata, ahol 10 ezer eurós összeggel támogatja a jövendőbeli ingatlantulajdonosokat, akik úgy döntenek, hogy faluban szeretnének letelepedni. Cipó Igor, Zenta község önkormányzatának helyi közösségekkel és falvakkal megbízott tanácstagja elmondta: már 2022-ben igen népszerű volt ez a pályázat, nyolc nyertes pályázó volt.
– 2023-ban ezek az adatok megnégyszereződtek, ami azt jelenti, hogy szeptember közepéig 8+1 nyertes pályázatunk van, további nyolc pályázat még várja az elbírálást, háromnál pedig egyéb adategyeztetések szükségesek még, ezt követően kezdődhet az elbírálásuk. Ha figyelembe vesszük az összes beadott pályázatot, a sikerteleneket is, akkor elmondhatjuk, hogy mintegy 40 érdeklődő van – tudatta Cipó Igor.
A pályázati feltételekkel kapcsolatban a tanácstag elmagyarázta, hogy a pályázóknak 45 év alatti házaspároknak vagy hosszabb ideje élettársi kapcsolatban élő személyeknek kell lenniük, az idei pályázati kiírásba belefoglalták a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és az egyedülálló személyeket is, így ők is részesülhetnek ebben a támogatásban. A megvásárolni kívánt ház esetében fontos, hogy be legyen jegyezve a földhivatalban, emellett kell hogy legyen kertje, udvara, hogy a jövendőbeli tulaja el tudjon kezdeni gazdálkodni benne.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele