2024. november 22., péntek

A káposzta kárpótol

Nagy küzdelmek elé állította ez az év a felsőhegyi Fényszárusi családot

A megváltozott időjárási körülmények, a nagy forróság, a csapadékmentes hónapok és az elhúzódó vénasszonyok nyara igencsak felborította a kertek és a szántóföldek rendjét, és komoly fejtörést okozott a gazdáknak és a termelőknek. A felsőhegyi Fényszárusi Márta és családja negyven éve foglalkozik konyhakertészettel, ám ilyet, mint az idei év, talán még nem tapasztaltak. A tavaszi vetemény, az újhagyma és a retek, szépen termett, az egyik nagy üzletlánc el is vitte szinte az összeset. Ugyanez nem mondható el a paprikáról, tökről, uborkáról és a paradicsomról. A nagy szárazság miatt elszaporodtak a kártevők, és a szépen fejlődésnek indult növényeket tönkretették. Hiába jelentek meg az első virágok a szárakon, elbarnultak, a paprika mindössze ujjnyi nagyságúra nőtt meg. A többfóliányi terményből sajnos nem tudtak értékesíteni semmit.

A nagy veszteségüket talán az kárpótolta egy kicsit, hogy a kitakarított fóliasátrakba vetett spenót szépen nőtt és bokrosodott. Emellett a szabadföldön termelt káposzta is szépen beérett.

– Az egyik földünk üresen maradt, beterítettük istállótrágyával, majd az az ötletem támadt, hogy oda ültessünk káposztát, brokkolit és karfiolt, persze itt is nagyon óvnunk kellett a zsenge növényeket. Régen, amit kiültettünk este, az reggelre szépen megszokta az új helyét. Most, a nagy melegek miatt, inkább megfőtt, amikor pedig fejlődésnek indult, akkor a kártevők miatt aggódhattunk. Nagyon sokat kapáltuk, ekéztük, locsoltuk, szinte küzdöttünk értük, hogy ezeket végre ne tegye tönkre semmi. Bár próbálkoztak, itt szerencsére a kártevők közel sem okoztak akkora kiesést, mint például a paprikánál. A mintegy egyholdas területen szépen beérett a káposzta, ugyanakkor a brokkoli és a karfiol is – mondta Márta néni.

Márta néni szerint az újonnan vásárolt reszelő megérte az árát (Gergely Árpád felvétele)

Márta néni szerint az újonnan vásárolt reszelő megérte az árát (Gergely Árpád felvétele)

Arra a kérdésre, hogy megéri-e manapság káposztatermesztéssel foglalkozni, egyértelműen igennel válaszolt.

– Magas az ára – magyarázta. – A futakit reszelve 150 dináros kilónkénti áron, fejesen 120 dináros áron tudjuk eladni, a bravo kilóját reszelve 120 dinárért, fejesen 100 dinárért adjuk kilóját.

Ottjártunkkor is délutáni munkaakcióra készültek: a tervek szerint két utánfutónyi káposztát szednek, aminek egy részét reszelve, másikat fejesen értékesítik. A rendelések folyamatosan érkeztek, kinek 60 kiló, kinek több vagy kevesebb. A nagy részét már háztól eladják, de jut a piacra is.

– Nemrég szereztünk be egy új, nagy kapacitású reszelőt, amivel sokkal gördülékenyebben megy a munka. Úgy voltunk vele, hogy ha csak az ára jön vissza, akkor már megérte. Nem szeretnék dicsekedni, de már visszahozta a beruházott pénzt, és még mindig van káposzta a földeken – mesélte.

Márta néniék nem csak a megtermelt zöldséget árulják, tavasszal a palántát is értékesítik, amelyet jó minőségű magból nevelnek. Sokat már otthon eladnak, hisz ismerik őket, bíznak az általuk kínált áruban. A szántóföldeken is tevékenykednek. Az idei árpa még csak-csak beérett, a kiesés nem volt jelentős, de a haszon sem volt sok, inkább a befektetett pénzt tudták kitermelni, viszont a kukoricáról és a napraforgóról már nem mondható el ugyanez. Mint sok más gazda, ők sem tudják, mitévők legyenek.

– Mindezek ellenére nem adjuk fel. A paprikamagot már megrendeltük, jövőre is megpróbálkozunk vele, hátha szerencsésebbek leszünk. A szántóföldeken is folyik a munka, ültetjük a zabot, a búzát. Az őszi árpa szépen kikelt, már csak a csapadékra várunk – zárta gondolatait a felsőhegyi termelő.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Jó áron lehet értékesíteni a káposztát (Gergely Árpád felvétele)