A felsőhegyi Vinter Sándor és családja 25 éve foglalkozik hagyományos zöldségtermesztéssel. Felesége szüleitől vették át a családi gazdaságot, és folytatják mind a mai napig. Fő terményük a paprika, annak is több fajtája terem a kertjükben: tölteni való, kaliforniai, csemege, kápia, valamint erősből is különfélék. Ezt követi a paradicsom, tavasszal pedig még saláta, retek, karalábé található meg náluk. Ottjártunkkor spenót zöldellett a fólia alatt.
Sándor elmesélte, hogy néhány évvel ezelőtt hatalmas kártevő-invázió lepte el a kertet, és tehetetlenek voltak ellene. A hatásos permetszereket korábban betiltották, a helyette használatosak pedig hatástalannak bizonyultak. Olyan mértékű károkat okoztak ezek a vírusok a kertekben, hogy volt olyan család, amelyik bármennyire is nem szerette volna, másik munka után kellett néznie, menthetetlen volt a gazdaságuk. Vinterék azonban kitartottak, a megoldást keresték a problémára. Egy szakember tanácsát is kikérték, aki azt tanácsolta, inkább hagyják abba a termelést, hiszen ha ezek a vírusok egyszer belekerülnek a földbe, akkor csak nagy változtatások árán lehet kiirtani.
– Az elsők között kezdtük el behozni az ellenállóbb fajtákat, de nagyon sok mindennel próbálkoztunk csak azért, hogy ne kelljen feladnunk a termelést. Később megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki Szegeden él, és a biotermelésben jártas. Részt vettünk egy előadásán, ahol bemutatta, hogy ha biológiai védelemmel és odafigyeléssel dolgozik az ember, emellett betartja a szabályokat, akkor hatékonyan lehet védekezni a kártevőkkel szemben. Átgondoltuk, és belevágtunk mi is. Ez már, ha jól emlékszem, az ötödik évünk, hogy ezt a módszert is alkalmazzuk. A kezdet igen nehéz volt, jöttek az első buktatók. Olyan, mintha egy teljes iskolát járna ki az ember, mire megtanulja a biotermelés fortélyait – mesélte Vinter Sándor, majd kiemelte, a fóliákban már eszerint zajlik a termelés, a szabadföldön azonban nem megoldható a nem megfelelő körülmények miatt.
Elmagyarázta, hogy a biotermesztést élő organizmusokkal végzik. Két fajtát alkalmaznak: az egyik egy atka, a másik pedig egy darázsféle.
– Az atkák bejárják a növényt, és megeszik a kártevők tojásait, lárváit. A fürkészdarazsakat a levéltetű ellen alkalmazzuk. Ahogyan a neve is mondja, keresi a tetveket, a kisebb példányokat megeszi, a nagyobbakba pedig beleoltja a petéit, és így szaporodik, közben pedig belülről megöli a kártevőt. Mindezek mellett ez volt a második évünk, hogy a poloskák elleni biovédelemmel is próbálkoztunk, de ezzel még csak kísérletezünk. Biopermetek is léteznek, amelyek ezeknek az élő organizmusoknak a munkáját segítik akkor, amikor még nem szaporodtak el olyan mértékben, hogy fel tudják venni a harcot a kártevőkkel szemben. Ezek a szerek elkábítják őket, így az élő organizmusok könnyebben elkaphatják azokat – mutatott rá a gazdálkodó.
A sikeres biotermesztésnek sajátos szabályai vannak. Figyelembe kell venni a növények fejlettségi állapotát, hiszen fontos, hogy már virágba boruljanak, a levelek összeérjenek, hogy, ahogyan a termelő fogalmazott, a kis jószágok át tudjanak menni egyik növényről a másikra. Mindezek mellett figyelemmel kell követni a hőmérsékletet és a páratartalmat: a 15 Celsius-fok feletti időjárás és a 75-80 százalékos páratartalom a legmegfelelőbb. Sándor rámutatott, hogy az élő organizmusokat sok esetben még lárva állapotukban kapják kézhez, náluk szaporodnak el. Ezt követően figyelemmel kell kísérni, hogy sikeres volt-e a telepítés.
– A probléma az, hogy nem igazán nyitottak az emberek a biotermékekre. Nem én vagyok a legolcsóbb a piacon, ezt belátom, de még így is vannak olyanok, akik értékelik a törekvéseinket, állandó vásárlói köröm alakul ki, amelynek tagjai pont amiatt választanak bennünket, mert tudják, hogyan termelünk. A többség számára azonban még mindig az ár az elsődleges. Ha másnál egy dinárral is olcsóbb a portéka, akkor ott vásárolnak. Ez sajnos érthető is a mai világban. Sokan tévesen azt gondolják, hogy ha fóliasátorban terem a zöldség, az akkor agyon van permetezve, és hiába próbálom őket meggyőzni az ellenkezőjéről, nem sikerül. Szóval én úgy látom, nálunk még gyerekcipőben jár a biotermesztés – véli Vinter Sándor, de azért hozzátette, hogy mégis bizakodó, és mindezek dacára úgy gondolja, érdemes volt belevágniuk.
Nyitókép: Spenót zöldellik a fóliasátrakban (Gregely Árpád felvétele)
