Intelligens növényházak a kertészeti szakképzésben elnevezéssel szakmai konferenciát tartottak csütörtökön Zentán a Pro Scientia Naturae Alapítvány Oktatási Központjában. Az eseményen bemutatták a Magyarország, Románia és Szerbia szakképző és felsőoktatási intézményeinek együttműködésében zajló azon Erasmus+-projektet, amelynek fejlesztési eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a kertészszakmában végzett fiatalok magas szinten tudják alkalmazni az intelligens üvegházi technológiákat.
A konferenciát hivatalosan dr. Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntötte az egybegyűlteket, sikeres tanácskozást kívánt, majd az előadók bemutatták a projekt eredményeit.
Horváth Zoltán, az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatója a sajtónak elmondta, hogy a zentai konferencia egy hároméves projekt záróeseménye, amelynek a célja, hogy bemutassák, mit valósítottak meg a pályázaton belül az elmúlt időszakban.
– Bemutatjuk, milyen problémákba ütköztünk, illetve azokat hogyan oldottuk meg. Ami a projektet illeti, nagyon nagy szerencsénk volt, hogy a partnereink mind magyarok, így magyarul tudtunk dolgozni. A saját nyelvünkön készíthettük el a dokumentumokat, amelyeket aztán angolra és egyéb nyelvekre fordítottunk le. A kutatási eredményeket a pedagógusok használják majd, ezért őket is bevontuk a munkába. Különböző kérdéseket tettünk fel nekik, és az ő segítségükkel választottuk ki, hogy milyen típusú tananyagokat hozzunk létre. A tematika a válaszaik, illetve az országos felmérések alapján készült el. Kiderült, hogy egy alapinformatikai kompetenciafejlesztést kell végeznünk, hiszen akadnak olyan pedagógusok, akik 30–40 éve tanítják a növényházi termesztést, és ők nem biztos, hogy egy telefonos alkalmazás használatával tisztában vannak. Az intelligens növényházak működtetésére szeretnénk felkészíteni a szakembereket, és ehhez pedagógusok is kellenek. A pályázatban elsősorban őket céloztuk meg, a kedvezményezettek viszont a diákok lesznek, akik használják majd ezt a tudást. Legvégül kiadunk egy elektronikus tankönyvet, amelyet mindenki használhat – fogalmazott Horváth Zoltán.
Dr. Lengyel László elmondta, hogy a Pro Scientia Naturae Alapítvány innovációs irodája kimondottan kutatási és fejlesztési projektekkel foglalkozik. Hozzátette, hogy amikor tudomást szereztek a projektről, úgy döntöttek, csatlakoznak hozzá, hiszen Vajdaságban is nagy szükség lenne erre a technológiára.
– Az alapítványunk szeretne abban segíteni, hogy a térségünkben is legyenek olyan szakemberek, akik üzemeltetni tudják az említett technológiát. A projekten belül kifejlesztettek egy tananyagot szakközépiskolai tanárok részére, de az egyetemisták is használhatják. A tananyag tartalmáról és felhasználásának lehetőségeiről hallottunk ma előadásokat. Szerettük volna népszerűsíteni az érdeklődők körében a munkánkat, illetve a médián keresztül tájékoztatni a nyilvánosságot is. A projektben követelmény kipróbálni az elkészült anyagokat, ami által feltárhatjuk az esetleges hibákat, és a mai konferencia erre tökéletes lehetőséget nyújtott – mondta dr. Lengyel László.
Dr. Pék Zoltán, a MATE Kertészettudományi Intézet egyetemi tanára előadóként vett részt a konferencián, és elmondta, hogy a tanszék profiljából kiindulva ők a szakmai hátteret biztosították.
– Mi a zöldséghajtatás tananyagot fejlesztettük ki a mesterséges megvilágítással, amely egyre nagyobb jelentőségű a növényházi termesztésben – mondta a szakember.
A szervezők hasonló konferenciát tartanak még Romániában és Magyarországon is.
Nyitókép: Fotó: Gergely Árpád
