Nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése az idei évet hiába hirdette ki a gyümölcsök és a zöldségek nemzetközi évének, térségünkben a viszonylag hideg tavaszi időjárás miatt kevés gyümölcstermelő találja meg a számítását az idény végén.
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke szerint a gyümölcstermelők igencsak kis hozamra, a fogyasztók pedig magas árakra számíthatnak, mert az elmúlt időszakban a térségünkben, illetve Közép-Európa területén az időjárás egyáltalán nem kedvezett a gyümölcstermesztésnek.
– Ez már a harmadik év, amikor a tavasz folyamán, virágzáskor nagyon rossz idő volt a gyümölcsfákra. A fagyok a korai virágzású fákat, illetve gyümölcsöket sújtották leginkább, vagyis a barackot és a különböző őszibarackfajtákat, a nektarinokat károsították – ecsetelte Nagy Miklós. Rámutatott arra is, hogy a kajszibarack szinte teljesen megsemmisült, az őszibarackból is gyér termésre lehet számítani, és az összes többi gyümölcs esetében is egyfajta utólagos fagykárról beszélhetünk, hiszen a hideg időszakban a beporzás sem volt teljes, s a nem tökéletes növényi kezdemények is lehullanak.
– Ennek a jelét tapasztaltam a cseresznyén és a meggyen is, amelyek egyszerűen lehullanak a fáról, és hiába kerestem, hogy van-e valamilyen férgesedés bennük, nem bukkantam ilyesmire. A termés gyönyörű, viszont nem életképes – magyarázta.
Arról beszélgetve, hogyan lehetne esetleg védekezni ez ellen az áldatlan időjárás ellen, elmondja, hogy voltak, akik próbálkoztak különböző fagykárt enyhítő módszerekkel (füstöléssel, permetezéssel stb.), de alkalmazásuk mind pluszköltségekkel jár, és nem biztos, hogy ezek a kiadások beépíthetők a gyümölcs árába. Hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben az elkövetkező időszakban folytatódnak a hideg tavaszok, akkor ezekkel a költségekkel is számolniuk kell a gyümölcstermelőknek.
A VASZ elnöke szerint ugyan vannak olyan hormonalapú permetezőszerek, amelyeket már tavaly és az idén is felkínáltak a mezőgazdasági gyógyszertárakban, de ezek használatától távol tartaná a gazdákat, mert a hormonok nem biztos, hogy pozitívan hatnak az emberi szervezetre.
– Igaz, ahogyan a génmódosított élelmiszerek, ezek sincsenek káros hatással az emberre, vagyis nem mérgezőek, viszont nem tudjuk, hogy amikor hosszabb időn keresztül használjuk, és felhalmozódik a növényekben, majd bekerül az emberi szervezetbe, milyen hatást fejt ki – jegyezte meg a VASZ elnöke.
A téma kapcsán felkerestük Lálity Zsolt zentai gyümölcstermelőt és mezőgazdasági szakértőt is, aki napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy Zenta környékén a korai cseresznyék 75–80 százaléka az áprilisi fagyokban elfagyott, így mindössze 20–25 százalékos termés várható, ugyanakkor a korai és a későbbi fajták vegetációja is nagyon eltolódott, így két héttel el vannak maradva a fejlődésben.
Lálity Zsolt szerint a földi eper esetében is, némi jóindulattal tekintve, 40 százalékos termést könyvelhetünk el, és nagyjából 10 napot késett a vegetáció. Az almák esetében fajtafüggő, hogy melyik fajtát érte a fagy. Vagyis, azok az almafajták, amelyek a fagyok idején virágoztak, azokon a fákon nagyon kevés terményre számíthatunk, de mivel itt Vajdaságban is sokféle almát termesztenek, vannak olyan fajták, amelyeken meg sem látszik a fagykár hatása.
– A korai szilvafajták közül régiónkban a čačanska rana fajtát termesztik, s mintegy 50 százalékos termés várható, viszont a berley, illetve a besztercei, kései szilvafajták esetében egyelőre úgy néz ki, hogy nem okozott komolyabb kárt a fagy – ecsetelte Lálity Zsolt.
