Szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne hallanánk vagy ne olvasnánk olyan esetről, amikor agresszív kutya támadt járókelőkre vagy adott esetben családtagokra. A tények teljes ismerete nélkül kár lenne ítélkezni, vagy felelőst keresni, a lehetséges okokra a további balesetek elkerülése végett viszont érdemes szakemberek segítségével is rávilágítani. A kedd este egy zentai családi ház udvarán történt, tragédiába torkolló, emberéletet követelő rottweilertámadás kapcsán Szép Bernadette állatorvos és kutyakiképző lapunknak elmondta, a családban élő kutyáknál rendkívül összetett a probléma, de a támadások oka zömében a nem megfelelő kutyatartási körülményekre, a kimaradt szocializációra vezethető vissza. Alapvetően egyik kutya sem születik harci ebnek, élete folyamán, az őt érő hatások és ingerek befolyására válik kezelhetetlenné, agresszívvá, ugyanakkor nem mindegy az sem, mennyire stabil az állat idegrendszere, és adott esetben minként kezeli ezt a gazda.
– Sajnos az emberek nem ismerik a saját kutyájukat, nincsenek tisztában a jelzéseikkel, nem tudnak velük megfelelően kommunikálni. Kölyökkorukban nem fordítanak elegendő időt a nevelésükre, így sok egyed problémássá válik. A gazdák elsiklanak a kutya testbeszéde felett, illetve nem tudják értelmezni azt. Sok jele van annak, ha a kutya számára kényelmetlen az adott helyzet. Ha nyalja a száját, hátracsapja a fülét, kerüli a szemkontaktust, behúzza a farkát, folyamatosan ásít, mind-mind lehet annak a jele, hogy az állat ideges, nem érzi biztonságban magát. Ilyenkor a további ingerek csak rontanak a helyzeten, és megtörténik a baj. A kutya viselkedésének megértésével, a következetes foglalkozással, neveléssel ezek nagyrészt kiküszöbölhetők, és a balesetek is megelőzhetők.
Szép Bernadette hangsúlyozta azt is, hogy a kutyatartás felelősséggel jár, tisztában kell lenni egy-egy fajta igényeivel, ezért már a választásnál is tudatosan kell dönteni. Lehetőség szerint jó helyről, megbízható, tapasztalt tenyésztőtől kell kölyköt vásárolni, vagy olyan menhelyről örökbe fogadni, ahol előzőleg felmérik a kutya temperamentumát, viselkedését. A harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy az ember a lehetőségeihez és a képességeihez mérten vegyen magához kutyát. Mérlegelje, hogy mennyi időt tud a nevelésére szánni, adott esetben kérje szakember tanácsát, ha lehet, járjanak kutyaiskolába. A kutya nem magától lesz jól nevelt házi kedvenc. Hozzátette, a tragédiák elkerülése érdekében már gyerekkorban is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felvilágosításra, hiszen sokszor a felnőttek sem tudják, hogyan közeledjenek egy kutyához. Szerinte az iskolában, de akár már óvodában is érdemes lenne rendszeresen állatasszisztált foglalkozásokat tartani, hogy a gyerekek már egészen kiskoruktól megtanulják a helyes viselkedést, és azt alkalmazzák a gyakorlatban is: felismerjék a kutya testbeszédének alapvető elemeit, illetve tudják, hogyan közelítünk meg egy kutyát, mit teszünk kutyatámadás esetén. Ahogy a kutyának, úgy a gyereknek is szüksége van a szabályokra, amit mindkét félnek be kell tartania. Több ország már jóval korábban felismerte a problémát, és a kutyatartást komoly szabályokhoz kötik.
– A másik megoldás egyértelműen a szigorúbb törvénykezés. El kell fogadni a tényt, hogy nem mindenkinek való kutya. Erre már több nyugati országban is rájöttek, ahol tanfolyamon és komoly alkalmassági vizsgán kell túlesniük azoknak, akik kutyát szeretnének. Fokozottan érvényes ez az őrző-védő és a törvény által veszélyesnek minősített fajták esetében – tette hozzá Szép.
A közelmúltban lapunk több hasonló esetről is beszámolt, néhány hete Szabadkán támadt rá több kutya egy munkába igyekvő hölgyre. Szép Bernadette arra is kitért, mit kellene tenni kutyatámadás esetén.
– A természetes reakció, hogy az ember megijed, elkezd kapkodni, hadonászni, kiabálni, esetleg futni, ami mind tovább fokozza a kutya zsákmányösztönét. A lehetőségekhez képest nyugodtnak kell maradni, a kezek keresztezésével védeni kell a mellkast és a nyaki területet, lassan hátrálni, de nem hátat fordítani a kutyának. Az utóbbi viszont már egy tudatosan felépített cselekvéssorozat, amit már jóval korábban el kellene sajátítani, és megfelelően alkalmazni a gyakorlatban. A csoportos kutyatámadások leginkább a tavaszi és őszi párzási időszakban jellemzőek, amikor egy-egy tüzelő szuka köré csoportosulnak a kanok, ennélfogva sokkal ingerlékenyebbek, feszültebbek.
A doktornő ugyanakkor hozzátette, a legnagyobb felelősség ezek esetében is a kutyatulajdonosokra hárul, hiszen nagyon sok esetben nem kóbor állatok, hanem az emberi felelőtlenség miatt utcán lévő, „önsétáltató” ebek okozzák a problémát. Leszögezte, a kutyatámadás nem köthető bizonyos fajtákhoz, a kis és nagy testű kutyáknak egyaránt következetes nevelésre, megfelelő szocializációra van szükségük ahhoz, hogy a lehető legjobban beilleszkedjenek egy közösségbe.
