Néhány évvel ezelőtt Zentán több helyszínen is voltak szelektív hulladékgyűjtők, viszont ezek mára jórészt eltűntek, és csak elvétve találhatók a városban. Ott is, ahol még van, sok esetben nem rendeltetésszerűen használják, vagyis a hulladékot nem a gyűjtőbe teszik, hanem mellé rakják, sőt, nemcsak szelektált hulladékot hoznak, hanem mindenféle szemetet. Ezek szerint nemcsak az a probléma, hogy eltűntek a szelektív gyűjtők, hanem az is, hogy sok a nemtörődöm polgár.
Írásunkban annak igyekeztünk utánajárni, vajon a helyi kommunális vállalat, együttműködve a Regionális Hulladéklerakóval, mikor kezdi szelektíven gyűjteni a szemetet, és hová tűntek a korábbi szelektív gyűjtők.
Slavnić Ákos, a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat igazgatója szerint ezek a konténerek „nem tűntek el”, hanem a szennyvíztisztító területére helyezték át őket. Ezt a szolgáltatást ugyanis nem a kommunális vállalat végezte, hanem szerződéses alapon két személy, akik között az egész zentai régió fel volt osztva. Ők ketten végezték a konténereknek a kiürítését, de az utóbbi néhány évben valami oknál fogva ez a munka megszakadt – nyilatkozta a kommunális vállalat igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a kezdetekben szépen beindult a folyamat, viszont idővel a polgárok különösebb szelektálás nélkül mindenféle hulladékot beledobáltak a gyűjtőkbe, így például a Braća pék előtt a görögdinnyehéjak is abban landoltak.
– Valószínűleg azért nincsenek már kitéve a gyűjtők, mert a község és a szelektív hulladékgyűjtést végző vállalkozók között megszűnt az együttműködés – jegyezte meg Slavnić Ákos.
A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén, a Regionális Hulladéklerakó éves munkájával, pénzügyi és működési tervével foglalkozó napirendi pontnál több ellenzéki képviselő is szóvá tette, hogy a Regionális Hulladéklerakónak a községekkel való megegyezés értelmében a szelektív hulladékgyűjtést is végeznie kellene. Ezt a kommunális vállalat igazgatója is megerősítette, hozzátéve, hogy ezt a rendszert még nem indították be. Elmondása szerint ehhez várják azokat a teherautókat, amelyeknek a beszerzése a regionális hulladékfeldolgozó tervében szerepel. Rámutatott arra, hogy az erről szóló pályázatokat több alkalommal is kiírták, de valami oknál fogva mindig megtámadták e kiírásokat. Lényegében három szemeteskocsiról van szó, amelyek közül kettő hagyományos hulladékgyűjtésre lenne alkalmas, míg a harmadik az ötköbös konténerek szállítását tudná végezni.
– Mivel a legújabb technológiákkal nem rendelkezünk, ezekkel a régi gépekkel nem is tudjuk szelektíven gyűjteni a szemetet – jegyezte meg a közvállalat igazgatója, akinek tudomása szerint a közelmúltban kiírtak egy pályázatot, s bíznak az eredményességében. Ugyanakkor az igazgató elmondta, hogy a vállalatuk már visz háztartási szemetet a transzferállomásra, és a zentai polgárok között vannak, akik már most is szelektálva rakják ki a hulladékukat, viszont vannak olyanok is, akik nem. Ezt a szemetet innen Békovára viszik, ahol, amit tudnak, szelektálnak.
– Bizonyos tekintetben már elindult ez a tesztprojektum, az elmúlt esztendő végén elkezdtük oda szállítani a szemetet, és most gyűjtjük a statisztikai adatokat, hogy mekkora mennyiséget viszünk el – magyarázta az igazgató, és megjegyezte, hogy meg van határozva, milyen hulladékot szállíthatnak oda, mert például nagyobb mennyiségű bontási anyagot nem vállal el a regionális depó, ezt továbbra is a régi szeméttelepen rakják le. Azt pedig, hogy milyen rendszerrel működik majd a regionális hulladékfeldolgozó, ha ténylegesen beindul a működése, ők maguk döntik el.
Kevés a szelektív gyűjtő a városban
Homolya Ákos, a községi tanács városrendezéssel megbízott tagja szerint nemcsak a technikai feltételek szükségesek a szelektív hulladékgyűjtéshez, hanem a lakosság megfelelő hozzáállása is. Elmondása szerint a gördülékeny kivitelezéséhez a lakosság képzésére lenne szükség annak érdekében, hogy a polgárok tudják, a háztartási hulladékok közül melyek azok, amelyeket szelektíven lehet gyűjteni, hogyan kell csinálni, és azt is tudniuk kell, hogy a szerves hulladékot külön kellene rakniuk. A képzést a regionális hulladékfeldolgozó szakmunkatársai vállalták. Homolya Ákos szerint amint a zentai kommunális vállalatban adottak lesznek a technikai feltételek a projektum elindításához, a képzéseket is megtartják.
Azt fontos tudni, hogy ha elindul a projektum, biztos, hogy valamilyen formában növelni fogja a költségeket – jegyezte meg a kommunális vállalat igazgatója, aki szerint ennek a mértékét a regionális hulladékfeldolgozónak és a hatáskörébe tartozó községeknek is meg kell határozniuk.
– Valójában mi sem tudjuk, hogy a békovai feldolgozólétesítmény mennyiért veszi majd át ezt a hulladékot, nekik kell kikalkulálniuk, hogy mekkora összegből tudják magukat fenntartani, mert jelen pillanatban a községek tartják fenn a működését – jegyezte meg Slavnić Ákos, aki szerint esetlegesen jelentkezhet egy nagyobb költség, de egyelőre nem tudni, hogy ez kire is hárul majd.
A költségekkel kapcsolatban Sztantity Szebasztián, Zenta község tanácsának gazdasággal és turizmussal megbízott tagja arra mutatott rá, hogy alapvetően ez most is a pénzébe kerül a polgároknak, hiszen csak Zenta költségvetésében évente 14–15 millió dinárt irányoznak elő a regionális depó működésére, vagyis ezt most is fizetik a polgárok, ha nem is a kommunális számlán, hanem különféle adónemeken keresztül.
– Az a kérdéses, hogy ezt a község szubvencionálja-e a továbbiakban a különféle adóbevételekből, vagy pedig a polgárok fizetik a kommunális számlán keresztül. Ez a téma még nincs napirenden, de drasztikus növekedésre nem kell számítani – jegyezte meg a községi tanácstag.
Sztantity szerint a polgárok figyelmét eddig elkerülte, de a gazdasági vállalkozások néhány éve már kötelesek szelektíven gyűjteni az általuk termelt hulladékot, s hozzáfűzte, hogy a vállalatok ideiglenes tárolóállomásokat is kötelesek kialakítani. Elmondta továbbá, hogy a szelektív gyűjtésre alkalmas hulladékfajtákat is meghatározták a cégek számára, így az újrahasznosítható, illetve a veszélyes hulladékok mozgását is hivatalos papírokkal kell igazolniuk. E vállalkozások számára viszont komoly gondot jelent, hogy az általuk termelt, ilyen jellegű hulladék mennyisége túl kicsi ahhoz, hogy a feldolgozóknak megérje átvenni.
