Éjféltől kampánycsend van, ami egészen a választások napján, a szavazatok leadásának végéig, vagyis vasárnap este 8 óráig tart. Ez alatt az idő alatt tilos a médiában és a nyilvános összejöveteleken közzétenni a választási eredmények értékelését vagy bemutatni a jelölteket és az előválasztási programokat, illetve felszólítani a választópolgárokat arra, hogy mely listákra szavazzanak vagy ne szavazzanak.
A kampánycsend idején a szavazóhelyeken és a szavazóhelyektől számított 50 méteres körzetben tilos politikai pártok jelképét és egyéb propagandaanyagot kihelyezni. A kampánycsend vonatkozik a televíziócsatornákra, a rádióállomásokra, a nyomtatott sajtóra, sőt a médiaként bejegyzett internetes hírportálokra is.
A törvényelőírások szerint a választási csend szabályainak megsértése bírságot von maga után, legyen szó jogi vagy természetes személyről, vagyis magánemberről.
A képviselők megválasztásáról szóló törvény 170 cikkelye szerint az a jogi személy, amely a 48 órás kampánycsendet megsérti, 100–600 ezer dináros büntetéssel is sújtható. Ugyanakkor 50–150 ezer dináros büntetést kaphat az, aki a kampánycsend megsértését elkövető médiában felelős tisztségen szerepel, és 20–50 ezer dináros bírsággal számolhat az az egyén is, aki az adott médiában a szavazást megelőzően, a szavazás napján vagy a szavazás idejének lejárta előtt, a választási eredményről közzétesz bármilyen becslést vagy valamelyik párt képviselőjét, programját népszerűsíti. Az is büntetendő, aki a választókat arra buzdítja, hogy szavazzanak vagy éppen ne szavazzanak valamelyik listára. Magánszemélyek esetében ugyanezekért a vétségekért 10–40 ezer dináros büntetést szabhatnak ki.
Amíg a média csak csendes megfigyelő lehet, a politikai pártok várhatóan a kampánycsend időszakában teljesen átköltöznek a közösségi médiákba. Így volt ez a legutóbbi választások alkalmával is, hiszen már évek óta fontos platformnak számítanak az adott politikai üzenetek népszerűsítésében.
A Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) rámutat arra, hogy bár a médiát törvények kötelezik, a kampány időszakában egyetlen törvény sem foglalkozik, és nem is szabályozza a közösségi médiát, a kampánycsend idején sem javasol szankciókat. Nikola Parun politológus szerint éppen ezért semmi értelme a kampánycsendnek.
– Ez olyan, mintha az árvizet szivaccsal próbálnák feláztatni. A digitális média annyira széleskörűen elterjedt, hogy semmi értelme nincs két-három nappal a választások előtt korlátozni a hagyományos médiumokat – hangsúlyozta Parun, aki rámutatott arra is, korábban a kampánycsendet úgy képzelték el, hogy a választópolgárok ez alatt az idő alatt megpihenjenek, átgondolhassák döntésüket. Ám a közösségi oldalakról továbbra is özönlenek a hírek. Szavai szerint éppen ezért több államban már nem is alkalmazzák a kampánycsendet.
Nyitókép: Ótos András illusztrációja
