VB-HELYSZÍNEK

LUZSNYIKI STADION

Az 1956-ban átadott, 2017-re felújított Luzsnyiki Stadion lesz a központi helyszíne az oroszországi labdarúgó-világbajnokságnak, mivel itt rendezik a nyitó- és a zárómérkőzést is. A több mint 300 millió eurónak megfelelő összegbe került korszerűsítés nyomán immár 78 ezer helyett 81 ezer ülőhely várja a szurkolókat az arénában, amely a vb első és utolsó mérkőzése mellett további három csoporttalálkozónak, valamint egy-egy nyolcad- és elődöntőnek ad otthont. A Moszkva folyó partján emelt, egykor Központi Lenin Stadionnak nevezett, modernizált arénát tavaly november 11-én a hazai válogatottnak az argentinok elleni barátságos mérkőzésével avatták fel, a meccset a vendégek nyerték meg 1:0-ra. A főpróba nem sikerült jól, a találkozót követően a rendőrség több környező utcát és fontos metrómegállót is lezárt, a szurkolókat kilométerekre elterelte. Többen arra panaszkodtak, hogy csaknem két órába telt, amíg a stadiontól elértek a földalattiig. Az orosz sajtó hibás tervezésről és teljes kudarcról írt. A városi tanács szóvivője elismerte, hogy hibáztak a szervezők, egyúttal hangsúlyozta: a problémákat a vb-ig ki kell javítani.

A Luzsnyiki Stadion volt a központi helyszíne az 1980-as nyári olimpiának is, amelyre 103 ezresre bővítették. Itt rendezték a nyitó- és a záróünnepséget, valamint az atlétikai versenyeket, a labdarúgódöntőt és a lovas eseményeket. 1982. október 20-án 66 halálos áldozatot követelő tragédia történt a stadionban, amikor a Szpartak Moszkva és a holland Haarlem UEFA-kupa-találkozója zajlott. A mérkőzés 90. percében az 1:0-ra vezető Szpartak újabb gólt szerzett, emiatt a már hazafelé induló szurkolók visszaözönlöttek, a stadion folyosóin kitört pánikban sok embert agyontapostak, többen megfulladtak a tömeg nyomása alatt. Független források a hivatalos szovjet adatnál jóval több áldozatról számoltak be. Az 1990-es évek közepéig megmaradt a stadion bő 100 ezres befogadóképessége, de 1996-ban, amikor befedték és modernizálták a lelátót, kisebb lett a nézőtér.

1999-ben itt rendezték a Parma–Marseille UEFA-kupa-döntőt (3:0), 2008-ban pedig a Manchester United–Chelsea Bajnokok Ligája-finálét (1:1, tizenegyesekkel: 6:5).

A legújabb felújítás előtti legutóbbi nagy sportesemény a 2013-as atlétikai világbajnokság volt. A legutóbbi átépítés során többek között teljesen modernizálták a lelátókat, kibővítették a tetőszerkezetet, miközben a stadion külső megjelenését meghagyták.

SZENTPÉTERVÁR STADION

A Szentpétervár Stadion a moszkvai Luzsnyiki után a második legnagyobb létesítménye az oroszországi labdarúgó-világbajnokságnak: a 67 ezres arénában négy csoportmérkőzést, továbbá egy-egy nyolcad- és elődöntőt rendeznek, illetve ez lesz a helyszíne a bronzéremért sorra kerülő összecsapásnak is. A korábbi Kirov Stadion helyén, a Kresztovszkij-szigeten épült aréna 2017 áprilisára készült el, a tavalyi Konföderációs Kupán itt rendezték többek között a nyitó- és a zárómérkőzést, amely a chileiek feletti 1:0-s német győzelemmel ért véget ért.

A Zenit Arénaként, Kresztovszkij Stadionként vagy Pityer Arénaként is ismert létesítmény tervezése már 2005-ben elkezdődött, majd az első kivitelezési munkálatok 2008-ban indultak azzal a tervvel, hogy 2009-re be is fejeződnek. Az építkezés azonban sokat csúszott, a stadiont át kellett tervezni, hogy megfeleljen a nemzetközi szövetség előírásainak. A kivitelezést az elmúlt években több munkás halála és számos botrány kísérte. 2016 novemberében sikkasztás gyanújával nyomozást indítottak a város korábbi helyettes kormányzója ellen, a több mint tíz éven át tartó építkezést Dmitrij Medvegyev miniszterelnök 2016-ban szégyenletesnek nevezte. A végleges költség meghaladta a 800 milliárd eurót, amellyel ez a valaha épült egyik legdrágább stadion. Az első hivatalos mérkőzést 2017. április 22-én játszották benne, azon a Zenit 2:0-ra verte bajnoki találkozón az Uralt. A stadiont a japán Kiso Kurokava tervezte, a formája egy űrhajóéra emlékeztet, tetőszerkezetét hatalmas oszlopok tartják.

SZPARTAK STADION

A Luzsnyiki mellett a Szpartak Stadion a másik moszkvai helyszín az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon: a bő 45 ezres arénában négy csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek.

A létesítmény építését már 2007-ben el akarták kezdeni, de többszöri áttervezés után csak 2010-ben indult a beruházás, amely négy évig tartott. A Szpartak Moszkva 2013-ban névadó szponzori szerződést kötött egy helyi bankkal, így azóta Otkrityije Arénaként is ismert az otthona. Az építkezésre 300 millió eurónak megfelelő összeget költöttek, a stadiont 2014. szeptember 5-én a Szpartak és a Crvena zvezda (1:1) mérkőzésével nyitották meg. A Szpartak Stadion az egyik helyszíne volt a világbajnokság tavalyi főpróbájának, a Konföderációs Kupának. A vb-n a csoportszakaszban itt rendezik többek között az Argentína–Izland mérkőzést, amelyre a döntő mellett a leggyorsabban elfogytak a jegyek.

FIST STADION

A szocsi Fist Stadiont a 2014-es téli olimpiára építették – 2013-ban adták át –, a játékokon a nyitó- és a záróünnepség helyszíne volt. Az ötkarikás események után valamivel több, mint hatezer ülőhellyel bővítették a lelátót, így a világbajnokságon csaknem 48 ezren foglalhatnak helyet benne. Az átalakítási munkálatok, melyek a tetőszerkezetet is érintették, 2016 végére fejeződtek be. A 2017-es Konföderációs Kupán már tesztelhette a nemzetközi szövetség a létesítményt, amely a világbajnokságon négy csoportmérkőzésnek, illetve egy-egy nyolcad- és negyeddöntőnek ad otthont. A stadion a nevét a közeli Kaukázusban lévő Fist hegycsúcsról kapta. Az Olimpiai Parkban található, ahol közvetlenül a közelében, illetve a többi ötkarikás létesítmény között haladnak el az autók a szocsi Formulaa–1-es futam során.

SZAMARA ARÉNA

A 45 ezres Szamara Arénában négy csoportmérkőzést, továbbá egy-egy nyolcad- és negyeddöntőt rendeznek az oroszországi világbajnokságon. A Koszmosz Arénaként is ismert létesítmény első tervei már 2010-ben elkészültek, de csak 2012-re váltak véglegessé, amikor eldőlt, hogy Szamara rendező város lesz. A munkálatok 2014-ben indultak, de olyannyira lassan haladtak, hogy a 2017 végére tervezett átadási határidőt nem tudták tartani, sőt a FIFA idén márciusban azt közölte, hogy „még rengeteg munkát kell elvégezni”. Kevesebb mint három hónappal a rajt előtt például nem volt kész a játéktér. Colin Smith, a FIFA versenyigazgatója akkor a helyszínbejárás után azt mondta, a helyi hatóságoknak és a kivitelezőnek mindent el kell követniük, hogy a terveknek megfelelően megtarthassák a létesemény hivatalos bejárását. A városközponttól északra található stadion jellegzetes eleme a 65,5 méter magas kupolás tetőszerkezet, amely 32 panelből állt össze. A kivitelezés költsége 350 millió euró volt. Az aréna a világbajnokság után a Krilja Szovjetov futballcsapat új otthona lesz.

ROSZTOV ARÉNA

A Rosztov Arénát 2015-ben kezdték el építeni, a 45 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény a világbajnokságot követően az FC Rosztov otthona lesz. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, ugyanis 2013-ban, még a földmunkák elkezdésekor öt II. világháborús aknát találtak a területen. A város folyója, a Don bal partján épült stadion köré teljesen új szórakoztató-központ is létesült éttermekkel, kávézókkal, vízparti sétánnyal. A világbajnokság után részben visszabontják az arénát 38 ezresre, a környéket pedig sport- és egészségcentrummá alakítják át: evezősközpont, vízisport-aréna, jég- és kézilabdapálya, továbbá lovasközpont is lesz ott, amelyek mindenki számára nyitva állnak majd. A stadiont hivatalosan 2018. április 15-én nyitották meg a Rosztov és a Habarovszk bajnoki mérkőzésével. Itt mutatkozik be a vb-n az ötszörös győztes Brazília a svájciak ellen, emellett további három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek benne.

VOLGOGRÁD ARÉNA

A labdarúgó-világbajnokságra újonnan felépített, 45 ezer néző befogadására alkalmas Volgográd Aréna négy csoportmérkőzésnek ad majd otthont. A stadiont a város régi, Központi Stadion nevű arénája helyén építették fel 2015 és 2018 között. A létesítmény 210 millió euróból épült a Volga folyó partján, a világtörténelem legvéresebb csatájának, a második világháborús sztálingrádi ütközetnek emléket állító, hatalmas – 85 méter magas –, női alakot ábrázoló szobor szomszédságában. A stadionépítéssel együtt az addig jobbára alacsony értékű lakóházakból, raktárakból és laktanyákból álló környéket is újjáépítették. Az arénában, illetve mellette két nagy sportközpont és tíz edzőterem is helyet kapott, a tervezett uszoda és lovasiskola azonban pénzügyi okok miatt végül nem készült el. A vb után a helyi FC Rotor Volgográd otthona lesz a létesítmény, melynek lelátóját 35 ezer férőhelyesre szűkítik.

NYIZSNYIJ NOVGOROD STADION

Hat mérkőzést, köztük két egyenes kieséses találkozót – egy-egy nyolcad- és negyeddöntőt – rendeznek a Nyizsnyij Novgorod Stadionban a labdarúgó-világbajnokságon. Az Oka és a Volga folyók között felépült arénában két korábbi világbajnok pályára lép majd, a csoportküzdelmek során Argentína és Anglia is játszik itt. A helyszínen 45 ezren láthatják majd az együtteseket a kifejezetten a tornára épített létesítményben, amely közel fekszik a város egyik fő turisztikai látványosságának számító Alekszandr Nevszkij-székesegyházhoz. Nyizsnyij Novgorodnak jelenleg nincsen első osztályú labdarúgócsapata, így a vb-t követően a második vonalbeli FC Olimpiec használja majd az arénát. A környéken létesülő multifunkcionális edző- és egészségközpont a lakosság minden tagja számára használható lesz, és a városvezetés tervei szerint a stadion mellett vízparti sétány, bicikliút és parkoló is létesül majd.

MORDOVIA ARÉNA

A 45 ezres szaranszki Mordovia Aréna „melegséget sugárzó” narancssárga színével tűnik ki a labdarúgó-világbajnokság stadionjai közül. Sok más arénához hasonlóan ez is folyóparton áll, s itt is a városrész rekonstrukciójával egybekötve készült el a létesítmény egy német építész, Tim Hupe tervei alapján. Az aréna füvét Kanadából importálták, a gyepszőnyeg alá 37 kilométernyi fűtőcső került, emellett a hideg hónapokban felülről is melegítik. A vb-n négy csoportmérkőzést rendeznek benne, azután viszont a legfelső emeletet elbontják. Így 28 ezresre csökken a befogadóképesség a később a helyi FC Mordovia Szaranszk otthonául szolgáló létesítményben, amelyben egy röplabdára és kosárlabdára is alkalmas fedett csarnok is lesz.

JEKATYERINBURG ARÉNA

Az oroszországi torna legkeletibb fekvésű stadionjában, a Jekatyerinburg Arénában négy mérkőzést rendeznek, melyeket közel 36 ezren tekinthetnek majd meg a helyszínen. A Moszkvától légvonalban 1417 kilométerre található város az egyetlen Urálon túli helyszíne a világbajnokságnak. Az itteni négy találkozó érdekessége, hogy mind az öt, vb-n szereplő kontinentális szövetség legalább egy-egy képviselője pályára lép az arénában.

A stadiont eredetileg 1957-ben emelték, s a moszkvai Luzsnyiki, illetve a szocsi Fist mellett ez a harmadik olyan aréna, amely egy már meglévő létesítmény felújítása. Az újjáépítés során sok elemet meghagytak a régi, sztálinista kinézetből, ugyanakkor a stadionon kívülre később visszabontandó, 42 méter magas mobil lelátókat emeltek, egészen egyedi külsőt kölcsönözve az épületnek. Az áprilisi tesztet sikeresnek minősítették a szakemberek. Az orosz bajnokság biztonsági főnöke elismerte, hogy előzetesen voltak kételyek, mivel először építettek ilyen jellegű lelátókat, de mindenki biztonságban volt, a szerkezet stabilan állt, nem imbolygott a szélben. A világbajnokság után 23 ezer fősre csökkentik a befogadóképességet, és az FK Ural otthona lesz majd a stadion.

KALINYINGRÁD STADION

A Litvánia és Lengyelország által körülhatárolt orosz exklávéban felépült Kalinyingrád Stadion a lengyel határtól mindössze 45 kilométerre található, és a sorsolás úgy hozta, hogy hat európai válogatott is ott játszik majd a csoportkörben. Az együttesek között ráadásul több olyan is akad, amelytől jó teljesítmény várható: Spanyolország, Anglia és Belgium csapata mellett a szerb, a horvát és a svájci szurkolók azok, akiknek nem kell túl messzire utazniuk kedvenc csapatuk mérkőzéséért. A 257 millió euróból felépült, a müncheni Allianz Aréna által ihletett létesítményben 35 ezer néző fér majd el, de a világbajnokság után 25 ezerre csökkentik a székek számát, s a tető egy részét is elbontják. A stadion Kalinyingrád belvárosához közel, az Október-szigeten áll, melyen – sok más helyszínhez hasonlóan – egyúttal területrendezés is zajlott: a vb után közpark és folyóparti sétány létesül majd. Eredetileg 45 ezer férőhelyesre tervezték a létesítményt, ám a végül elfogadott terveken csak a vb-mérkőzésekre minimálisan megszabott 35 ezres befogadóképesség valósult meg.

A stadion a torna után az FC Baltika otthona lesz.

KAZANY ARÉNA

A bő 45 ezres Kazany Arénát, amelyben a világbajnokságon hat mérkőzést – négy csoporttalálkozót, valamint egy-egy nyolcad- és negyeddöntőt – rendeznek, már 2013-ban átadták. Azzal a céllal épült, hogy a Rubin labdarúgócsapatának legyen egy modern otthona, de itt rendezték a 2013-as nyári Universiade nyitó- és záróünnepségét, továbbá itt bonyolították le – a stadionba telepített medencében – a 2015-ös vizes világbajnokság úszóversenyeit. A kivitelezés 2010 májusában indult, és 2013 elejére be is fejeződött. Az Universiade után felújították a játékteret, és az első labdarúgó-mérkőzést 2013. szeptember 6-án játszották benne, amikor az oroszok 4:1-re verték a luxemburgiakat világbajnoki selejtezőn. A stadion – melynek építése mintegy 380 millió eurónak megfelelő összegbe került – az egyik helyszíne volt a 2017-es Konföderációs Kupának.