Valóban nehéz most tervezni, és főleg a jövőre nézve igaz ez, fogalmazhatnánk tréfásan. Viszont tervezni muszáj. Meg kell tervezni a családi költségvetést, de a cégeknek, önkormányzatoknak, államoknak is tervekre van szükségük, mert anélkül eluralkodna egyfajta káosz, a rögtönzés összetett helyzetekben nagyon ritkán tud csak bejönni. A helyzet olyan, hogy minden jel szerint többször is módosítani kell majd, vagy át kell ütemezni, de a gazdasági szereplők szempontjából is „üzenetértéke” van egy költségvetésnek, valamint a politikai stabilitás szempontjából is elengedhetetlen. A szerb kormány, majd pedig a parlament is elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet. 1843,4 milliárd dinár bevétellel és 2107,4 milliárd dinár kiadással számol a jövő évi büdzsé. Az ideihez képest több bevétellel számolnak, 7,8 százalékkal nagyobb a tétel a jövő évi szerbiai költségvetés bevételi oldalán annál, amit az idei évre terveztek, miközben tervezett deficittel kalkulálnak.
A kormányfő, amikor még javaslatként beszélt a büdzséről, kiemelte, hogy 2023 végére az államadósság becsült szintje a GDP 56,1 százaléka lesz. Az elvárások szerint a szerbiai gazdaság a nehézségek ellenére nem süllyed recesszióba, hanem 2–2,5 százalékos növekedést jegyez majd. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is hasonló prognózisokat jelentetett meg a szerb gazdaság növekedésével kapcsolatban. A Standard and Poorʼs hitelminősítő Szerbiát megerősítette a BB+ kategóriában, valójában az A- és a BBB+ között csak egy lépcső van, bár ránézésre nagynak tűnik a különbség. Érdemes megemlíteni, hogy befektetésre a BBB-ig javasolják például az államkötvényeket, alatta már a rossz minőségű, bóvli kötvények vannak. Annak is van piaca, csak ott már magasabb kamatokat kell fizetnie a kölcsönkérőnek.
(Illusztráció - Pixabay.com)
Az infláció az egyik olyan tényező, mely a költségvetés szempontjából is bizonytalanságot kelt. Szerbiában az éves infláció elérte októberben a 15 százalékot, majd novemberben éves szinten 15,1 százalékra duzzadt. Habár a fogyasztói árindex novemberben csak 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az év eleje óta november végéig az infláció 14,6 százalékos volt. Októberhez viszonyítva, novemberben a legnagyobb mértékben az éttermi és szállodai szolgáltatások drágultak meg (1,7%). Ezt követi a ruházat és a lábbeli (1,3%), az élelmiszerek és az alkoholmentes italok (1,2%), a lakhatás, víz, áram, gáz, és tüzelőanyagok, valamint a közlekedés, lakásfelszerelés és karbantartás (1%). Ez nem tekinthető jelentős drágulásnak és akár az infláció mérséklődésének jeleként is felfogható. 2021 novemberéhez viszonyítva a legjobban az élelmiszerek ára ment fel (23,5%), különösen a tej, a sajt és a tojás (43,1%). A lakásbérleti díjak 30 százalékkal, míg a fűtőanyagok közel 50 százalékkal drágultak. Az üzemanyag 17,1 százalékkal drágult tavaly novemberhez képest. Az élelmiszerárak és az energiahordozók árai most némiképp mérséklődtek, de még mindig nehéz megítélni, hogy ez tartós folyamat lesz-e, vagy csupán vihar előtti csend.
Korábban a jegybank éveken át 3 százalékos inflációs célt tűzött ki, illetve a 3 százalék, plusz-mínusz 1,5 százalék sávban tervezett és a célt sikerült is tartani. Azóta azonban világszerte felpörgött az infláció, így nálunk is. A bankkormányzó bejelentése szerint ez meghaladja a várakozásokat, ugyanis korábban arra számítottak, hogy a pénzromlás üteme már augusztusban, vagy szeptemberben lassulni fog. Az energiahordozók és az élelmiszerek árának világpiaci emelkedése okozza az inflációt. Az „importált” infláció kétharmad részben okozója a 15 százalékos pénzromlásnak elemzők szerint is. A jegybank a kedvezőtlen külső körülmények miatt mérsékelte a szerb GDP előrejelzést, ami most erre az évre vonatkozóan a 2 és a 3 százalék közötti sávban van. Jövőre 3,5 százalékos bővüléssel számolnak a legfrissebb előrejelzés szerint, 2024-re pedig „visszatérést” jósolnak a 4 százalékos növekedési szinthez. A bankkormányzó azt is bejelentette, hogy folytatják a szigorítások bevezetését a monetáris politika terén, de csak szelektív módon, mivel az inflációt főleg külső tényezők serkentik. Az irányadó kamatláb jelenleg 5 százalék, és a kormányzó szerint további növelését tervezik, hogy így védjék ki a világpiaci árnövekedések másodlagos hatásait.
Szerbia most véglegesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötendő egyezményét, melynek értelmében az IMF 2,45 milliárd eurós készenléti hitelt folyósítana, 3 százalékos évi kamat mellett. Nem lehet előre látni, mikor tetőzik az infláció, mert az sok bizonytalan tényező függvénye. Jövő évben már mérséklődhet a pénzromlás üteme. Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnerei, Németország és Olaszország recesszió előtt áll, ami viszont országunk kilátásait is rontja.
A büdzsét nehéz ilyen körülmények között megtervezni. Megalkotói szerint azonban a jövő évi költségvetést három pillérre alapozzák: az állampolgárok életszínvonalának javítására, az infrastrukturális és az energetikai beruházásokra koncentrálnak. A pénzügyi és gazdasági stabilitás megteremtése a krízis közepette is – ez az elsődleges szempont vezérelte a költségvetés megtervezését, amelyben a lakosok életszínvonalának növelése is fontos tényezőként szerepel, nyilatkozta róla a pénzügyminiszter. Globális válság közepette kellett tervezni, amikor, elsősorban az ukrajnai háború miatt az energiahelyzet bizonytalan. Az ország azonban eddig viszonylag jól kezelte a nehézségeket, az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben pedig 3,9 százalékkal nőtt a gazdaság. Jó hír, hogy 2023-ban is enyhítenek az adóterheken, és a bruttó bérek adómentes részét 19 300 dinárról 21 712 dinárra emelik. A költségvetésben a támogatásokból eredő tervezett bevételek is jelentős növekedést mutatnak, ami az Európai Unió segítségnyújtásának köszönhető. 3,3 százalékos deficittel kalkulálnak GDP arányosan. Idén a költségvetési hiány az előrejelzések szerint 3,9 százalék lesz, szintén a nemzeti össztermékhez mérten. A költségvetés tervezetében 11 százalékos inflációval kalkulálnak. Ez a mostani perspektívából nem tűnik lehetetlennek, de nagyon sok a tőlünk is független bizonytalansági tényező.
