Fontos felismerni, hogy nem minden egészségtelen étel azonos a gyorsételekkel, és nem minden gyorsétel feltétlenül egészségtelen. A legmeghatározóbb tényező az étel minősége és összetétele. Vannak olyan gyorséttermek – Szerbiában is egyre több –, amelyek kifejezetten arra törekszenek, hogy egészséges falatokat kínáljanak, például friss salátákat, grillcsirkét, halat, teljes kiőrlésű szendvicseket és egyéb opciókat. Ezek az éttermek a fogyasztók egészségtudatosságát célozzák meg, és választékukban olyan ételeket találunk, amelyek vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban gazdagok, miközben alacsonyabb a zsír-, cukor- és sótartalmuk. Az egészséges táplálkozás egy másik lényeges eleme az egyensúly megtalálása és az ételek mértékletes fogyasztása. A szervezetnek ugyanis szüksége van bizonyos mennyiségű zsírra, cukorra és sóra is. Tehát az egészséges étkezés és a gyorséttermek között nem feltétlenül áll fenn ellentét, ha tudatosan választunk, és figyelünk az ételek összetételére.
Az egészségtelen gyorsételek viszont ma már szerves részét képezik mindennapi életünknek, kényelmes és gyors megoldást kínálva a rohanó napokban. Annak ellenére, hogy tudjuk, nem igazán kedveznek a szervezetünknek, gyakran hajlamosak vagyunk a könnyen elérhető, olcsó és ízletes opciókat választani.
Nemrég rábukkantam egy podcastre, ahol a legegészségtelenebbül étkező országokat mutatták be, a Cambridge-i Egyetem felmérése alapján. Itt Magyarország, Örményország és Belgium az élmezőnyben volt. A szakemberek szerint a zsíros magyar gulyásleves és a belga csoki miatt. Szerbiáról nem esett szó. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egészségtelen étkezés nem kizárólag országonkénti jelenség, hanem sokkal inkább egyénenként és helyi szinten válik láthatóvá. Az étkezési preferenciák jelentősen eltérhetnek egy országon belül is.
Néhány konkrét ok, amiért az egészségtelen gyorsétel káros lehet, például a magas kalóriatartalom, amely hozzájárulhat az elhízáshoz, ez pedig növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázatát. A magas telített zsír- és transzzsírtartalmú ételek fogyasztása kapcsolódik a koleszterinszint emelkedéséhez és a szívbetegségek kialakulásához. Az alacsony tápanyagértékük miatt gyakran hiányoznak belőlük például a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek az egészséges testműködéshez szükségesek. A magas cukortartalmuk hozzájárulhat az elhízáshoz és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
Ezek az információk köztudottak, de akkor mégis miért fogyasztjuk, sőt szeretjük ezeket az ételeket?
A vonzerejük több tényezőre vezethető vissza. Ezek között pszichológiai, társadalmi és gazdasági szempontok is vannak. Egyrészt ízletesek és kielégítőek, ez pedig az agyban olyan reakciókat vált ki, amelyek a kellemes ízélményekkel társulnak. A kényelem és gyorsaság is egy ok. Az egészségtelen gyorsételek könnyen hozzáférhetők és gyorsan elkészíthetők, ami különösen vonzó lehet a rohanó életmódot folytató emberek számára, akik kevés időt szánnak az étkezésre vagy az étel elkészítésére. Az élelmiszeripar is intenzív marketingtevékenységet folytat az egészségtelen ételek népszerűsítésére, a reklámok, tetszetős csomagolások hatékonyan befolyásolhatják az emberek ételválasztásait. A szociális szokások és társadalmi szempontok alapján pedig az egészségtelen étkezés gyakran társul társadalmi eseményekhez, például baráti találkozókhoz, ünnepekhez, és a közösség által elfogadott élvezetek részévé válhat.
Az egészségtelen ételek elkerülése érdekében érdemes előre tervezni a táplálkozást, egészséges élelmiszereket vásárolni, és amikor csak tehetjük, otthon főzni. Az ételkészítés öröme és az egészséges táplálkozás egyaránt elérhető, ha odafigyelünk az ételeink minőségére és összetételére. A megfelelő táplálkozás pedig nemcsak a külsőnkre van hatással, hanem hosszú távon az általános jólétünket is javíthatja. Az egészségnek mindenekfelett kellene állnia, a tudatos étkezés pedig egy lépés ahhoz, hogy a legjobb formánkat hozzuk ki magunkból.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
