HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Mit gondol a nukleáris energiáról?
Biztonságos, környezetkímélő, tiszta energiaforrás – 29%
Atomenergiával megvalósítható az energiafüggetlenség – 24%
Az atomreaktorok folyamatos veszélyt jelentenek – 19%
A megújuló energiaforrásokat részesítem előnyben – 25%
A fosszilis energiahordozók a legbiztonságosabbak – 3%
Az energiaválság hatására Európában egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nukleáris energia. Az Európai Unió 2022-ben tiszta energiaforrássá nyilvánította az atomenergiát és a földgázt. Brüsszelben nemrégiben nukleáris csúcsot tartottak, amelyen Európa vezető politikusai az atomenergia szerepével foglalkoztak a klímaváltozás megfékezése és az energiabiztonság szavatolása érdekében. A konferencián elhangzott, hogy a nukleáris technológiák fontos szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, az atomenergia ugyanis a második legjelentősebb alacsony kibocsátású áramforrás a vízenergia után. A megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnének ki, és 2050-re az Európai Unió áramtermelésének gerincét képeznék.
Az értekezleten részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő is, aki kijelentette, hogy Szerbia is érdekelt a nukleáris energiában. Mint mondta, Szerbia az utóbbi 35–40 évben rossz döntéseket hozott ezen a téren, nem szentelt kellő figyelmet az atomenergia felhasználási lehetőségeinek, ezért most nagy lemaradásban van. Jelenleg nem tud megbirkózni sem az elektromos autók, sem a mesterséges intelligencia térhódításával érkező kihívásokkal. Szerinte eljött a változás ideje, ha pedig ezt nem tesszük meg, lemaradunk a fejlődésben.
Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb kérdéssé vált a tiszta energiára való átállás. A nukleáris energia előnye, hogy a termelés kiszámítható, az atomerőművek a kapacitási tényezők alapján közel háromszor olyan megbízhatóak, mint a szél- és naperőművek. Az atomreaktor működés közben nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, és e tekintetben a legtisztább villamosenergia-termelési mód. Szakértők szerint az atomenergia alapvető fontosságú az éghajlati célok elérése érdekében világszerte. Napjainkban a világ 32 országában 440 atomreaktor termel villamos energiát, ezek együttesen a világ villamosenergia-termelésének mintegy 10 százalékát adják. Érdekesség, hogy a világ szén-dioxid mentesen megtermelt villamos energiájának közel egyharmadát az atomerőművek állítják elő.
A nukleáris energia hátránya, hogy nem megújuló energiaforrásra, hanem az uránra támaszkodik, amely korlátozott mennyiségben fordul elő bolygónkon. A radioaktív hulladék pedig nagyon veszélyes az egészségre és a környezetre, lebomlása több ezer évet vehet igénybe. Ezenkívül a magas biztonsági előírások ellenére is előfordulhatnak balesetek, amelyek következményei rendkívül súlyosak lehetnek, gondoljunk csak Csernobilra vagy Fukusimára. Legyen szó természeti katasztrófáról vagy terrorcselekményről, az atomerőmű, ha megsemmisül, óriási veszteségeket okoz. Többek között ezek miatt is fontolgatták egyre több országban az atomerőművek leállítását.
Annak ellenére, hogy egyesek ellenzik a működtetésüket, mások szerint elengedhetetlenek az éghajlatváltozásokkal kapcsolatos célok elérésében. Az említett aggodalmak mellett az elterjedésüket az is akadályozza, hogy megépítésük szakértelmet és rengeteg pénzt igényel, ráadásul a projektumok szinte minden esetben éveket csúsznak. Szerbia ezért is érdekelt inkább a kisméretű moduláris atomreaktorok megépítésében. Ezek az új típusú reaktorok számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos reaktorokhoz képest, beleértve a kisebb méretüket és alacsonyabb beruházási költségeiket. Jövőbeli bevezetésük előnyöket hozhat a megbízható, gazdaságos és fenntartható energiatermelés terén. A kis moduláris reaktorok teljesítményükben és méretükben is eltérnek a hagyományos atomerőművektől. A kapacitás 300 megawattóra teljesítményben van maximalizálva, ami a hagyományos reaktorok teljesítményének közel egyharmada. A kisebb alapterületnek köszönhetően olyan helyen is elhelyezhetők, amelyek nem alkalmasak nagyobb atomerőművek számára. A kisebb méret és a rövidebb építési idő alacsonyabb beruházási költségeket igényelnek. További előny, hogy a reaktoroknak az egységeit előregyártás esetén könnyedén lehet szállítani és a helyszínen telepíteni, ami megfizethetőbbé teszi a megépítésüket. Ideális lehetőséget kínálnak közepes méretű települések és ipari telephelyek villamos- és hőenergia ellátásában is. Azonban a kis moduláris reaktoroknak a megépítése sem olcsó mulatság, több milliárd euróba kerülhetnek, ezért Szerbia egyedül nem képes ilyen jellegű beruházásokat megvalósítani. Mindenképpen az Európai Unió támogatására szorul.
Szerbiának egyébként nincs tapasztalata a nukleáris energiával, mivel 1989-ben, három évvel a csernobili katasztrófa után törvényt hoztak az atomerőmű megépítésének a betiltásáról. Aleksandar Vučić bejelentette, hogy rövidesen megszűnik az atomerőmű építésének moratóriuma. Szavai szerint Szerbiának áramra van szüksége. A moratórium megszüntetésével egyidejűleg szükségessé válik az atomerőművek építéséről szóló szerb törvény kidolgozása. Egyesek úgy vélik, hogy ez egy olyan kérdés, amelyről előbb a teljes szakmai közvéleménynek el kellene mondania álláspontját.
Szakértők szerint a moduláris reaktorok fejlesztése sok előnyt kínál, de csak a 2030-as években derül ki, hogy a gyakorlatban mennyire lesznek életképesek. Azt bátran kijelenthetjük, hogy Szerbiában a közeljövőben biztosan sokat vitáznak majd erről a kérdésről.
Nyitókép: Pixabay
