Lassan tíz éve annak, hogy felmerült, megépül a Belgrád a vízen projektum, a luxus városrészt a vasúti híd és a Branko híd közé képzelték el a tervezők. Még amikor 2015-ben elkezdődtek az első lakótömb építőmunkálatai, akkor sem volt teljesen világos, hogy mekkora beruházásról van szó, senki sem sejtette, hogy a több ezer felépülő lakás mind gazdára talál, hogy gombamód nőnek majd ki a földből a hatalmas épületek, hogy egyik napról a másikra új utcák nyílnak majd, és azokat is megtöltik autók (többségében luxusautók). Amikor a Belgrád a vízen projektum elkezdett duzzadni, túljutott a Gazela hídon, és már az egykori vasúti hídon is, tudni lehetett, hogy bekebelezi a Vásárteret is. Sejteni lehetett, az építkezés itt nem áll meg! Néhány napja a Hivatalos Közlönyben meg is jelent, hogy az eddigiek mellett a Belgrád a vízen újabb 327 hektár területet ölel fel. Újabb területeket csatoltak a Savski venac, az Óváros városi községből, és a nagyszabású projektum most már Újbelgrádra és Čukarica községre is átterjedt. A szakemberek szerint ezzel már háromszorosára duzzad az a terület, amit először megálmodtak, és amit a projektum keretében 99 évre használatra odaadtak a beruházónak.
Amennyiben csak arról lenne szó, hogy a város korszerűbb, szebb lesz, több tartalmat kap, és nőnek a zöldterületek, talán senki nem is emelné a hangját egy ilyen nagyszabású projektum ellen. Azért azonban, ahogyan a luxusvárosrész terjed, a fővárosiaknak előbb-utóbb nagy árat kell majd fizetniük. Egyrészt felszámolják a régi vásárcsarnokot (2027-ben Surčinba költöztetik át), csupán a köríves csarnokot őrzik meg, az ugyanis védelem alatt áll, illetve az egykori (az első világháború előtt megalakult, majd 1924-ben felépült modern) Milan Vapa Papírgyárat. Miután Maja Gojković művelődési miniszter a napokban bejelentette, a Nikola Tesla Múzeumot a bejelentések ellenére nem a Dorćolra költöztetik át, hanem a Belgrád a vízen projektum keretében kap új otthont, a média tudni véli, hogy éppen a papírgyár lehet majd az új múzeum lakhelye.
A szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a Száva folyó partja soha nem volt sűrűn lakott, évtizedekig elsősorban a természet uralta azt a területet (el is volt hanyagolva), most pedig, miután a múlt év júliusában eladták a 6000. lakást – és azóta egy percre sem állt le az építkezés –, visszafordíthatatlan ökológiai károkat okoztak a folyó partján. Nem csak az élővilág sínylette meg ezeket a változásokat, az építkezést nem követték kellő ütemben az infrastrukturális fejlesztések, például a szennyvízelvezetés problémájának megoldása, és miután közvetlenül a folyópartra épült városrészről van szó, az árvédelem is veszélybe került, a lakosság koncentrációjának megnövelésével pedig nőtt az átlaghőmérséklet is a fővárosban. Erre mutatnak rá a belgrádi Építészmérnöki Kar által végezett tanulmányok.
Az új információk újabb aggodalmat váltottak ki a főváros lakosságában, a közzétett területrendezési terv szerint ugyanis a Belgrád a vízen eléri majd a Száva kedvelt kirándulóhelyét, az Ada Ciganliját, illetve az úgynevezett Čukarica-holtágat, ami az Ada egyik legzöldebb területének számít. A másik irányban viszont a Branko híd és a Kalemegdan vár közötti rész is most már a Belgrád a vízen projektumhoz tartozik majd. Ebben az esetben a kulturális hagyaték védelme érdekében éleződtek ki újra a viszonyok.
Az építkezés azonban már biztosan a folyó bal partján is folytatódik majd, Újbelgrádban. A tervdokumentáció ugyan még csak most készül, mégis várhatóan már egy év múlva lefektethetik az első újbelgrádi luxusépület alapkövét.
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
