Még 2022 januárjában, amikor az akkori kormányfő a 2021-es év végi tömeges tüntetések után bejelentette: véget vetnek a 2,4 milliárd dollár értékű Jadar-projektnek, és nem épül Szerbiában lítiumbánya, sejteni lehetett, hogy amolyan államimázs-építő döntésről van szó, akkor éppen választások előtt álltunk. Az viszont, hogy az (akkori és a jelenlegi) államvezetés, nem gondolta komolyan a bejelentést, sejteni lehetett az államfő több nyilatkozatából, miszerint rossz döntés hozott a kormány, hiszen ebben rejlik nemcsak Nyugat-Szerbia, hanem az egész ország fejlődése is, sőt a világpiacon is fontos szerepet tölthettünk volna be.
Az elmúlt két évben kiderült, hogy nem is adták fel a projektet. A Jadar-projekt környezetvédelmi hatástanulmányáról szóló határozat megsemmisítését számos bírósági eljárás elindítása követte, a lítiumbánya megépítésében leginkább érdekelt angol-ausztrál bányászati óriás, a Rio Tinto a szerbiai Alkotmánybírósághoz is fordult a kormánydöntések sorozata miatt. Aleksandar Vučić államfő Davosban a tavalyi Világgazdasági Fórumon tárgyalóasztalhoz ült a Rio Tinto képviselőivel. Akkor azt mondta, szerette volna elkerülni, hogy nemzetközi per induljon Szerbia ellen, hiszen a Rio Tinto 2004-től van jelen az országban, ez idő alatt számos kutatófúrást végzett, a vállalat szerbiai képviselete, a Rio Sava ingatlanokat vásárolt fel Gornja Nedeljicában (a tervezett területen az 52 ingatlanból eddig csak egyet nem sikerült megvenniük), az állam pedig infrastrukturális beruházásokba kezdett, hogy a tervezett lítiumbányát könnyebben meg lehessen közelíteni.
A környezetvédelmi szervezetek a Jadar folyó élővilágának védelme és annak környékének megóvása érdekében 2021-ben több, mint 38 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és követelték, hogy a köztársasági képviselőház hozzon törvényt a lítiumkutatások leállításáról. Ezeknek az aláírásoknak azonban nyoma veszett. Amíg a parlamentben azt állítják, hogy ők továbbították az aláírásokat az illetékes minisztériumok felé, addig a minisztériumok azzal védekeznek, hogy a 2022-es választásokat követően, majd a 2023-as előrehozott, decemberi választások után ezek a dokumentumok elkeveredtek (!).
Az államfő már tavaly bejelentette, hogy az új kormány foglalkozni fog a lítiumbánya megépítésének kérdésével, és valóban, foglalkozik is. Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter rámutatott, a szerbiai lítiumbánya kielégítené a világ autóipara lítium iránti szükségleteinek a 17 százalékát, míg Szerbia GDP-je 18 százalékkal nőne. Bizonyos számítások szerint 695 millió eurót hozna a bánya éves szinten az országnak, a működése mintegy 5000 munkahelyet nyitna meg, és a bánya más beruházásokat is magával vonzana.
Ha ekkora gazdasági hozadéka lehet ennek a bányászati érckitermelésnek, felmerül a kérdés, miért is tiltakoznak a környezetvédelmi szervezetek. Legutóbb a hétvégén Loznicában tüntetett több ezer ember az ország minden részéről.
A Rio Tinto nemrég egy környezetvédelmi hatástanulmányt jelentetett meg, miszerint a lítiumbányát a legkorszerűbb hazai és külföldi környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően lehet létrehozni és működtetni. Ez a helyi polgárokat mégsem nyugtatja meg, ugyanis egyes szakemberek rámutattak, hogy nincs környezetkímélő lítiumkitermelés. Figyelmeztetnek, hogy olyan hatástanulmányra lenne szükség, amely egységesen vizsgálja a bánya, az érckitermelés és a hulladékanyag tárolásának környezetre gyakorolt hatását. Vannak olyan szakemberek, akik rámutattak, hogy a lítiumot is tartalmazó jadarit bányászata tartósan tönkreteszi a minőségi mezőgazdasági földterületeket, mérgező porral, valamint tömény kén- és sósavval szennyezi a levegőt. A bór és egyéb káros anyag a mérgező bányavízzel a föld felszínére kerülne, szennyezve Nyugat-Szerbia legjobb minőségű víztározójának, a Drina folyónak föld alatti vízforrásait. A mérgező szennyvíz mellett több tízmillió tonna veszélyes hulladék is keletkezik az ércfejtés során, ami a szakemberek figyelmeztetése szerint, vegyi időzített bomba lenne.
A megjelentetett hatástanulmány kidolgozásában résztvevő szakemberek azonban másként vélekednek erről, olyan vízelvezető rétegek kialakításáról beszélnek, amelyek perifériás csatornarendszerekkel gyűjtik be a légköri és a hulladékvizet a tárolóhelyről, majd víztisztítóba vezetik azt, minimálisra csökkentve a környezetszennyezési hatásokat.
Egyre nagyobb a világban a kereslet a kritikus fontosságú nyersanyagok iránt, mint amilyen a lítium is, már csak azért is, mert az elektromos járművek gyártása, ezzel pedig az akkumulátorok gyártása is egyre nagyobb. Ezek fő eleme pedig a lítium. Az ellátási bizonytalanságok ugyanakkor olyan innovációkat indítottak el, amelyek csökkentik a lítium kitermelésének költségeit, sőt lehetővé válik majd a lítiumtól, a kobalttól és más anyagoktól való elmozdulás.
Az egyik legnagyobb kitermelőnek számító Rio Tinto ellen ugyanakkor a világ több táján is tiltakoznak a környezetvédelmi szervezetek. 2021 szeptemberében a céget azzal vádolták meg, hogy mérgező anyagok kibocsátásával szennyezi a folyókat Pápua Új-Guineában.
A lítiumbánya Európa több országát is megosztja. Portugáliában, ahol jelentősen több van ebből az ércből, mint Szerbiában, a felszíni lítiumbánya létrehozása ellen még a mezőgazdasági termelők is tiltakoztak. Vita tárgya emellett egy hatalmas lelőhely megnyitása Németország és Csehország határában is.
Nyitókép: Beta
