Atata a héten órákat töltött a padláson, elmondása szerint totál feltúrta a régi dobozokat.
– Mi a csudát kerestél, Tegyula? – kérdé tőle az öreglány, amikor a fater végre levánszorgott.
– Emlékszel, Tematild, arra a Jugoplasztika által gyártott szandálra, amilyen anno a Vardártól a Triglávig minden gyerkőcnek volt? – nosztalgiáza a fater. – Felhúztuk májusban és szeptemberig le sem vetettük. Ha mentünk az Adriára, obavëzno vittük magunkkal, azzal járkáltunk a kavicsos strandon meg a vízben. Gyártottak belőle kék, zöld, sárga színben, ha pedig valaki netán átlátszót viselt, ő volt a strandkirály… Azt kerestem.
– Na és most minek az neked?! – értetlenkede amama. – Tán szeretnél menni a tengerre? Vagy netán abban gondoltál végig sétálni a majálisi kavalkádban Palicson?
– Nem, hanem azt olvastam, hogy a Gucci luxus divatmárka is felfedezte magának a klassz lábbelit – magyaráza az öreg –, és ha hiszed, ha nem: 400 euróért vesztegeti!
– Várjunk csak! – hökkene meg a muter. – Mi köze a finom bőrárut gyártó Guccinak ehhez a műanyag vacakhoz?!
– Nem tudom – voná meg a vállát atata. – Lehet, hogy a változó körülmények hatására új termékekkel rukkolnak elő.
– Azt mondod, hogy az a csúnyácska szandál 400 eurót kóstál?! – hüledeze az öreglány. – Öt eurót tehet ki az anyag meg a kidolgozás, 395-öt pedig biztos a márkanévért kell fizetni.
– Na látod, ezért kerestem! – bólogata a fater. – Ha megtalálom, felteszem a kupindóra, és ha elkel, az idén abból a pénzből megyünk nyaralni.
– Jobban teszi, zomzéd – mondá az éppen betoppanó Zacsek –, ha inkább talál egy málnatermesztőt, és elszegődik málnaszedőnek. Egyes hirdetések szerint a teljes ellátás mellett akár 8 ezer dináros napszámot is kaphat!
– Lárifári! – tamáskoda amama. – Kérdés, lesz-e egyáltalán mit leszüretelni! Az előrejelzések szerint akár egyharmadával alacsonyabb lehet az idei termés, mint a tavalyi. A málnatermesztők szövetségéből azt mondják, hogy a 4-5 ezer dináros napidíj tűnik reálisnak.
– Lehet, hogy a 8 ezer dinár túlzás, és egyes gazdák így szeretnék magukhoz csalogatni a napszámosokat – vakará a fejét a Zacsek –, tény azonban, hogy nincs elegendő munkaerő. A fiatalokat nem érdekli ez a munka, az idősebbek pedig nem elég produktívak, ezért Albániából, Bulgáriából, sőt a távoli Nepálból, Indiából és Pakisztánból érkeznek a melósok szedegetni a messzi földön híres zerb málnát. Akárhogy is nézzük, havi ezer euró megkereshető a málnásban.
– Ahogy mondja, zomzéd – gondola bele az öreg. – Épp a napokban láttam, hogy milyen foglalkozásúak tudnak még ennyi pénzt keresni felénk. Például a pizzamesterek, a sofőrök, a szobafestők, a favágók, a vízvezeték-szerelők, az influenszerek, a géjmërök, a lájf kócsok…
– És van köztük olyasvalami, amihez te is értesz? – érdeklőde a muter.
– A szüretelésen kívül nem nagyon – ismeré el atata –, de van olyan, amelyikbe beletanulhatnék.
– És melyik lenne az, zomzéd? – csipkelőde a Zacsek.
– Például a favágó – válaszola a fater. – Mindig arról ábrándoztam, hogy egy erdő közepén élek egy faházikóban, a lábamon egy kanagyankának nevezett csizmát viselek, és minden reggel fejszével a vállamon megyek melózni.
– Száz zerencse, hogy nem a jugoplasztikás szandálodban akarod meghódítani a sűrű rengeteget – piszkálóda az öreglány.
– A maga korában az már kissé megterhelő munka lenne – jegyzé meg a Zacsek.
– Az igaz – érte egyet atata –, de life couch avagy „élet edző”, valamiféle életvezetési tanácsadó még lehetek. Személyes trénerként tanácsaimmal segítenék az ügyfélnek felépíteni a karrierjét, továbblépni magánügyi problémáin, megvalósítani fontos céljait, ő meg ezért nekem fizetne. Mást sem kell tennem, mint filozofálni!
– Te azt csak úgy gondolod, Tegyula! – kételkede a muter. – No meg ugyan kinek tudnál te bármilyen tanácsot adni, amikor sokszor még magadnak sem vagy képes!
– Magamnak ugyan nem, de másnak annál inkább! – jelenté ki határozottan az öreg. – Gondolkodjon pozitívan, legyen határozott, bizonyos helyzetekben tanúsítson megbánást, mozogjon többet, társaságban mosolyogjon sokat. A legkönnyebb dolog az életben: tanácsot adni másnak. A legnehezebb: ugyanazt adni magadnak.
– Ebből ilyen jól meglehet élni?! – hüledeze a Zacsek. – Ezek szerint május elsejétől biztos ezeknek a lájf kócsoknak is ki kell állítaniuk a QR-kódos nyugtát.
– Honnan tudná azt, zomzéd! – legyinte amama. – Ne vegye komolyan, amit mond. Nem ért hozzá, csak handabandáz. Beszéljünk inkább másról. Láttátok, hogy a 96 éves II. Erzsébet brit királynő trónra lépésének 70. évfordulójára róla mintázott Barbie baba készült?! A baba elefántcsontszín ruhát visel, medálokkal és színes masnikkal díszített kék vállszalag fut keresztül az öltözéken.
– Biztos nagyon szép lehet, de azzal a babával vajon mit lehet játszani? – töprenge a fater.
– Ó, sok mindent, Tegyula – áradoza az öreglány. – A legizgibb az lehet, amikor cserélgeted a fején a csini kalapokat.
– Meg lehet vele teázni délután ötkor, és angolosan elmondani neki, éppen süt, esik vagy fúj – kuncoga a Zacsek.
– Az időjárásról jut eszembe – lelkesede atata. – Az előrejelzések szerint május végén megkezdődhet a fürdési idény. Igaz, annak idején a haverokkal néha mi már május elsején megmártóztunk.
– Vagány csávók lehettetek, Tegyula – élcelőde a muter. – Szó mi szó, ahhoz mérten, hogy esténként még a héten is fűteni kellett, meglehetősen gyorsnak találom ezt a felmelegedést.
– Örüljünk, amíg van mivel fűteni – fűzé hozzá az öreg. – Ahogy elnézem a világpolitikai fejleményeket, attól tartok, nehogy a jövő télre le kelljen szerelni a gázkazánt és beállítani a jó öreg szmëdërëvácot.
– Én egyelőre untig megelégszem azzal, ha majálisra nem esik, és nem lesz túlságosan hideg – szerénykede a Zacsek –, hogy nyugodtan lehessen sütögetni és iszogatni a szabadban!
– Ahogy mondja, zomzéd – helyesele a fater. – Tudom, hogy egyesek ilyenkor felvonulnak a munkások életkörülményeinek javítása érdekében, és ez dicséretes, ám közülük is sokan később elsietnek, nehogy kihűljön a rostélyos, és fel ne melegedjen a sör.
– Gondoljátok, hogy idén is lesz nagy dőzsölés?! – kíváncsiskoda amama.
– Maradjunk annyiban, zomzédasszony, hogy a többség megadja a módját – így a Zacsek.
– Még ha utána meg is lesz a böjtje – állapítá meg a fater. – A majálisozás felénk a bulik bulija!
– Pedig nem ártana kicsit takarékoskodni – csóválá a fejét az öreglány. – Elemzők szerint a zorosz–ukrán háború miatt a világ egyes részeit az éhség fenyegeti, de ott sem lesz rózsás a helyzet, ahol nem lesz hiány, mert ott meg borsosak lesznek az élelmiszerárak. Észrevettétek, hogy nálunk is napról napra mindennek megy fel az értéke?!
– Kivéve a fizetésnek! – dünnyöge a Zacsek. – Csodák csodájára, az erős stabilitást mutat.
– Attól tartok – sóhajta atata –, hogy nem tévedett az a bácsi a tévében, aki a napokban azt mondta, hogy lassacskán minden megdrágul, csak az élet lesz egyre olcsóbb.
Pistike, plasztikaszandálban majálisozó életvezetési tréner
