HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Hol vásárolja leginkább az élelmiszert?
Nagy bevásárlóközpontokban – 50%
Kisebb élelmiszerüzletekben – 17%
Piacon, hentesnél, bioboltban – 27%
Mezőgazdasági őstermelőknél – 1%
Java részét egyedül állítom elő – 5%
Az vagy, amit megeszel ‒ tartja a mondás, az pedig elvitathatatlan, hogy élelmiszereink megválogatása, étrendünk helyes felállítása nagyon fontos tényező az életminőségünk, egészségmegőrzésünk szempontjából. Ebből következik, hogy az sem mindegy, hol és milyen élelmiszereket vásárolunk. Ideális esetben a húst hentesnél, a zöldséget, gyümölcsöt a termelői piacon vásároljuk meg, péktermékeket a péknél, magvakat, fűszereket, teákat az egészséges élelmiszereket forgalmazó szaküzletekben. Rohanó és egyre kevésbé tehetős valóságunkban viszont egyre inkább arra törekszünk, hogy mindent egy helyen vásároljunk meg, mégpedig a lehető legalacsonyabb áron.
Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára Szerbiában 2023-ban az európai uniós átlag 95 százaléka, a fizetéseké 40 százaléka volt, és a 2024-es adatok ennél is lesújtóbbak lehetnek, olvasható a BBC szerbiai irodájának beszámolójában. Tehát míg az Európai Unióban egy család költségvetésének 15 százaléka megy élelmiszerre, addig a Nyugat-Balkánon ez 40 százalék. Az emberek beletörődtek abba, hogy a termékek összetevőinek, eredetének, minőségének vizsgálata helyett inkább az árak és akciók alapján vásároljanak, „ami olcsóbb, az jobb” elven. A szerbiai átlagpolgár számára az asztalra kerülő napi meleg ételt sajnos nem az egészségtudatosság elvei mentén tervezi meg, hanem az alapján, mit sikerült akciósan megvásárolni a heti nagybevásárlás alkalmával. Ezenfelül már ritkán ad ki olyan élelmiszerekre pénzt, amelyek bár egészségesek, igen magas árakon szerezhetők be. Ezeknek a listáján olyan gyümölcs és zöldségfélék is szerepelnek, amelyek szezonban is több száz dináros kilónkénti áron kaphatók, hiszen a változó éghajlat és a szintén egekbe szökő termelési költségek miatt hiánycikknek számítanak. Emiatt sokan inkább lemondanak róluk, vagy csak nagyon ritkán kerülhet asztalra például az édesburgonya, a brokkoli, a kelbimbó, vagy akár a karfiol is. Nem ritkán álltam késő tavasszal jómagam is a zöldségesnél, értetlenül pislogva a hazai eper, málna, szeder megfizethetetlen árcédulája felett, majd a messziről érkező narancs és banán felé fordultam, amely nyilván a készletek kisöprése céljából jóval olcsóbb a friss, de drága szezongyümölcsnél. Az egészséges élelmiszerek részlegét szintén a jóval magasabb árak miatt, szinte pillantásra sem méltatom már. Míg korábban fontos volt, hogy milyen olajat használok a főzéshez, rágcsa helyett mindig legyen otthon a jóval egészségesebb olajos magvakból, és a finomított cukrot is inkább drágább, de sokkal egészségesebb alternatív édesítőszerekkel váltottuk ki, az elmúlt évek egyre növekvő árhullámai miatt mindebből jócskán alábbhagyott a családunk. Így ha az a kérdés, hogy hol vásárolom leginkább az élelmiszert, akkor arra sajnos az az egyértelmű válasz, hogy ahol a legmegfizethetőbb. Minderre pedig a legnagyobb esélyünk a külföldi diszkontáruházak polcainál van, hiszen ezek kereskedelmi modellje és stratégiája a kedvezőbb árakkal és tetszetős akciókkal operálva tetemes hasznot épít, míg a kis élelmiszerboltok, piacozó kistermelők egyre inkább szenvednek a vevőkör hiánya miatt. Erre rávilágítanak az e heti körkérdésünkre adott válaszok, kiviláglik az is, hogy egyes élelmiszerek előállításával sem próbálkoznak a polgárok, hiszen nagyanyáink generációjához képest nagyon megváltoztak az életkörülményeink.
Tavaly októberben röppent fel a hír, miszerint a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára az ügyészség a versenyszabályok megsértésének gyanújával hivatalos eljárást indított néhány Szerbiában működő élelmiszerlánc ellen, azok ugyanis a gyanú szerint egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről, megszegve a szabad versenyt, viszont megerősítve saját pozíciójukat a piacon. Idén január végén ugyanezen okok miatt az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület meghirdette ezeknek az üzletláncoknak a bojkottját, s a múlt héten is számítottak a fogyasztókra abban, hogy elkerülik ezeket a bevásárlóközpontokat. A kezdeményezés régiószintű, Szerbián kívül, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában is tiltakoztak a mesterségesen magas, az európai átlag feletti árak miatt. A bojkott statisztikailag kimutatható sikereinek ellenére az üzletláncok továbbra sem csökkentik áraikat, a fogyasztóvédelmi akció viszont abban mindenképpen pozitív, hogy hatásukra talán elkezdik végezni munkájukat a szabadkereskedelem érvényesülését vizsgáló bizottságok, s talán az átlagfogyasztót is sikerül kibillenteni az akciók bűvkörének apátiájából.
Nyitókép: Pixabay
