Az Európai Unió területén utoljára 14 évvel ezelőtt okozott járványt, de idén több európai országban újra feltűnt a párosujjú patásokat veszélyeztető, erősen ragályos, vírus okozta betegség, a ragadós száj- és körömfájás. A januári németországi kitörés után márciusban Szlovákiában és Magyarországon is észlelték a fertőzést. Az északnyugat-magyarországi járvány miatt szarvasmarhák, sertések, kecskék és juhok ezreit kell levágni vagy elzárni, ami érthető módon felzaklatta a nehéz helyzetbe került állattenyésztőket és háztáji gazdaságokat.
Tegnap reggeli hír: egy újabb telepen, a magyar–szlovák határ magyarországi oldalán, Dunakiliti településen is megjelenhetett az igen fertőző ragadós száj- és körömfájás betegség.
Az állatoknál a betegségre jellemző enyhébb tüneteket fedeztek fel, ezért a telep munkatársai azonnal értesítették az illetékes állatorvosokat, akik mintákat vettek, az eredményeket keddre ígérték. A farmon összesen 2300 tejelő tehenet tartanak, az istállók egy részét, ahol erre lehetőség volt, hermetikusan lezárták. A lap információi szerint a betegség gyanúja egy Darnózselin lévő telepen is felmerült, itt is vettek mintákat.
A járványhelyzet komolyságát bizonyítja, hogy Magyarországon már a honvédséget is bevetették. Rajkától Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítő pontokat alakítanak ki, csak úgy lehet be- és kilépni, ha fertőtlenítésen esnek át a járművek.
Bár emberekre nagyon ritkán terjed át, a betegséget okozó vírus a párosujjú patásoknál rendkívül fertőző, gyorsan terjed (főként a légúton terjedő vírusokra különösen fogékony marhák körében), és a fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.
A száj- és körömfájást okozó aphthovírus ragályossága páratlan: terjeszthetik a betegség lappangási stádiumban lévő és átvészelt, vírushordozó állatok is, de a húsuk, tejük, szőrük, bőrük által, fertőzött takarmánnyal és trágyával, a fertőzött telepeken megforduló, nem fogékony állatokon (ló, kutya, macska, madarak) és embereken keresztül is terjedhet, és még a ruhára vagy lábbelire tapadt vírus is fertőző lehet. A ragadós száj- és körömfájás vírusa a garat nyálkahártyáján fertőz, ahonnan eljut a száj, a pofa, a lábvégek és a tőgy hámrétegeibe, hólyagokat képezve. Ezek egy-két napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat hagyva. Az állatok már a fertőzés 9. órájától ürítik a vírust, ami szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben sokáig fertőző marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húsban hónapokig, levált szaruban pedig akár évekig is túlél.
A betegség hatalmas gazdasági károkkal jár, mert ha megjelenik, leáll az export. Ez a betegség teljesen átrendezheti a jószágtartást, végső soron pedig élelmiszerhiány keletkezhet. Hogy a húsárakról ne is beszéljünk!
Szerbiában 1996 óta nem regisztráltak ragadós száj- és körömfájást. Eddig nagy valamit nem tettek az illetékesek a kór esetleges behurcolásának a megakadályozása érdekében. Közlemények formájában próbálják elrettenteni a betegséget, hogy errefelé még csak ne is próbálkozzon…
Ja, meg egy információs központot is alakítottak, oda lehet jelenteni, ha valami baj van. Csakhogy jó előre tudni: nálunk nem lesz baj, meg ha lesz is, olyan „nagyon nagy” járvány nem lesz. Miért is? Egyszerűen azért, mert lekicsinyítik, lokális jellegűvé minősítik majd betegséget – magyarán kijátsszák a kórt is, mint sok mindent és mindenki mást is. Teljes zárlat, exporttilalom, meg ehhez hasonló drasztikus dolgok valószínűleg nem fognak történni! Ha valakinek még nem világos: csak csupán azért, mert Szerbia a kórlátlan lehetőségek országa!
Nyitókép: Fotó: Illusztráció/Pixabay.com
