Az Európai Tanács 1990. február 22-én fogadta el a bűncselekmények áldozatairól szóló chartát, melynek értelmében azóta is a kontinens számos országában, így Szerbiában is ezen a napon emlékeznek meg az áldozatokról. A világnap elsődleges célja, hogy az illetékes szervezetek felhívják a közvélemény figyelmét a különféle bűncselekmények áldozataira és megsegítésükre, valamint a megelőzésre, és nem utolsósorban a társadalom szolidaritására is. A különféle felmérések szerint Európában évi szinten mintegy 75 millióan válnak valamilyen bűncselekmény áldozatává. Elgondolkodtató az a tény is, miszerint a jelenlegi járványhelyzet alatt még inkább megnövekedett a bűncselekmények száma a kontinens országaiban. Ez ijesztőnek számít, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az államok kormányainak, valamint a társadalomnak is egyre nagyobb figyelmet kell szentelnie ezen problémára.
A szerbiai bűncselekmények áldozatainak és szemtanúinak támogatása elnevezésű projekt keretein belül nemrégiben egy közvéleménykutatást végeztek el, amelyből kiderült, hogy a polgárok nem ismerik eléggé az áldozatok és a szemtanúk jogait, valamint azok kivitelezését sem. Emellett kevésbé érinti meg őket érzelmileg a bűncselekmények áldozatainak sorsa. A felmérés szerint a megkérdezettek 30,8 százaléka felismeri az anyagi szempontból károsultakat, míg példának okáért a nemi erőszakot csupán a 2,9 százalékuk. A megkérdezettek harmada, vagyis 27 százalékuk nem tudja, hogy ki számít bűncselekmény áldozatának, ugyanakkor 37,5 százalékuk nem ismeri az áldozatok és a szemtanúk jogait. Mindezen adatok arra mutatnak rá, hogy az illetékes hatóságoknak is sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az áldozatok jogainak ismertetésére, hogy ezzel a polgárok is tisztában legyenek, hiszen bárki válhat bűncselekmény áldozatává.
Társadalmunkban érzékeny pontként van kezelve, viszont egyre gyakoribb esetnek számít a fiatalkori bűnözés. A sokszor menekülni kényszerülő fiatalok nagyon gyorsan válhatnak bűncselekmények áldozataivá, vagy sok esetben elkövetőivé is. A múlt hétvégén megrendítette a közvéleményt az a hír, miszerint Újvidék központjában, a Laza Telečki utcában lévő egyik vendéglő előtt hat fiatalkorú személy súlyosan bántalmazott három másikat. Az esetről a világhálóra is felkerült egy videófelvétel, ami csak tovább növelte az emberek felháborodását. A bűncselekmény során verték, majd késsel is megszúrták a szerencsétlen áldozatokat, akik közül kettőt súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak, míg egyikük könnyebb sebekkel megúszta az incidenst. A tettesek akár tíz évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetők.
Hasonlóan megrendítő esetekkel találkozhatunk a médiában nap mint nap. Vajon mi vezetheti ezeket a fiatalokat ilyen brutális cselekmények elkövetésére? A problémával foglalkozó szakemberek szerint kétféle oka lehet, mégpedig objektív és szubjektív. Az előbbi esetben a családi problémák okozzák a fiatalkori bűnözést, ami lehet a szülők alkoholizmusa, a sokszor ebből fakadó durva bánásmód, a helytelen nevelés és a rossz baráti társaság is. Ezekből látszik, hogy ebben az esetben az egyént elsősorban a helytelen életmódot folytató társadalmi környezet formálta bűnözővé. A szubjektív okok között első helyen áll a társadalmi normák elvetése, de ide lehet még sorolni az anyagi haszonszerzést, a szexualitást, a bosszút, illetve az egyénben rejlő bűnözési hajlamot is, amelyet sok esetben a család rossz példája, vagy a baráti társaság erősít.
A bűnözés áldozatainak világnapján azokról is emlékezzünk meg, akik sok esetben társadalmi okok miatt már egész fiatalon bűnözővé válnak! Az ő szeretetigényüket, nehéz sorsukat, amelyért sokszor a szülők tehetők felelőssé, a különféle bandák kihasználhatják. A társadalom szinte teljesen tehetetlennek bizonyul az ilyen helyzetek megelőzésében, és gyakran magát a gyereket teszik felelőssé, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Pedig az ő életükre hatványozottabban is érvényes a felnőtt társadalom felelőssége.
