Voltak olyan lángelmék, akik előrelátták, hova vezetnek, hova vezethetnek bizonyos folyamatok és azok nyomán milyen lesz majd az új világ, hogyan alakul történelmünk. Gondoljunk csak Jules Gabriel Vernére, magyarosan Verne Gyula francia íróra, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakjára, akinek a könyveiben említett száznyolc terv és találmány szinte mindegyikét mára már megvalósították. „Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein” – nyilatkozta egy alkalommal.
Kevés embernek van azonban ilyen jövőbelátó képessége, amihez nyilván alapos tájékozottság és bizonyos fokú tudományos jártasság is szükséges. A jövő sem mindig pont úgy alakul, ahogyan az várható. Gyakran jut eszembe, ezért gyakran példálózok is vele, hogy a 80-as évek elején tanáraim arra figyelmeztettek bennünket, hogy hamarosan olyan idők jönnek, hogy aki nem tud egy-két programnyelvet, az analfabétának számít majd. A szabadkai közgazdasági középiskolában mi voltunk az első olyan generáció, amely az automatikus adatfeldolgozás szakon tanult. A lyukkártyával és a lyukszalaggal ismerkedtünk, melyekről sokan azt sem tudják ma már, hogy valaha is léteztek. Az iskolai számítógépünk pedig egy hatalmas szobát teljesen betöltött, de teljesítménye elmaradt attól, amit csak pár évvel később a már tájainkon is sokak által használt ZX Spectrum, vagy a Commodore tudott nyújtani. Mindezt megelőzően, 1953-ban Grace Hopper volt az, aki kidolgozta az első számítógépes nyelvet, amely végül COBOL néven vált ismertté. 1954-ben pedig a FORTRAN programozási nyelvet – amely a FORmula TRANslation rövidítése – az IBM-nél John Backus vezetésével egy programozói csapat fejlesztette ki. Ezeket a programnyelveket kellett nekünk megtanulni a középiskolában, majd az egyetemi informatikaoktatás keretében is. A vizsgán az általunk kreált programot bevitték a számítógépbe, és csak az kapott átmenő osztályzatot, akinek a programja valóban működött, sikeresen le lehetett futtatni a számítógépen. Talán felesleges is ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy itt nem lehetett mellébeszélni, mímelni a tudást. Az ezúttal talán kicsit hosszúra sikeredett bevezetőben érdemes még megjegyezni, hogy a dolgokat mindig érdemes a folyamatok tükrében vizsgálni. Nem csak a gazdaságban, a társadalmi lét egyéb területein, de a természetben is megfigyelhető a folyamatos hullámzás, a ciklusok. Ahogyan a szólás is tartja: A kerék annyit fordul alá, amennyit fel. Ennek tükrében talán nem is annyira meglepő, hogy az utóbbi időben tömeges leépítéseknek lehetünk tanúi globálisan a IT-szektorban. Az igazi probléma – ha annak lehet nevezni –, valójában az, hogy az igény is csökken az új IT-szakemberekre. Bejárta a világsajtót a hír, hogy 11 ezer embertől vált meg a Meta, mert a cég túlköltekezett a járvány alatt. Elon Musk pedig 3700 embert rúgott ki a Twittertől, amikor átvette a cég irányítását. A Netflix az előfizetők számának csökkenése miatt 300 embert volt kénytelen elbocsájtani. Ez csak néhány példa a sok közül. De az is sokatmondó, hogy a kimondottan IT-szakembereket kereső álláshirdetések száma a világ fejlettebb országaiban harmadával esett vissza. Ez azt mutatja, hogy globálisan megingott az IT-piac? Itthon még mindig nem áll rosszul a szakma. Sőt! Állítólag az informatikusok még mindig nagyon keresettek, hiányszakmának számít, egyben pedig a legjobban fizetettek egyike is. Az iskolai rendszerben is most állnak át sok helyen az informatikusok képzésére. Országszerte új IT-szektoros kutatóközpontokat nyitnak meg. Valójában nem tudni, hogy elkerül-e bennünket, illetve nem érint-e bennünket az, ami globális szinten az IT-szektorban zajlik. Jó eséllyel sajnos hozzánk is begyűrűzhet. Tudjuk, illetve emlékszünk, hogy 2008-ban, amikor az amerikai bankok bedőltek és kezdett kialakulni a válság, az akkori vezetőink azt mondták, minket ez nem érint. Vagy amikor a koronavírus-járvány megjelenésekor azt mondták nekünk, ez „egy nevetséges” vírus. Sajnos a jelek szerint az IT-szektor munkaerőpiaci hatásai hozzánk is begyűrűznek. A Blic napilap értesülései szerint ugyanis a HTEC Group, az egyik jelentős, a hazai IT-szektorban tevékenykedő cég nem kevesebb, mint 200 foglalkoztatottjától vált meg. A magyarázat szerint a munkafolyamatok észszerűsítése zajlik, a globális kihívásokra adott válaszként kellett a foglalkoztatottak mintegy 7 százalékát leépíteni.
Illusztráció/Pixabay
Globális szinten viszont több százezer munkahely szűnt már meg, vagy került veszélybe. A cégek közötti fúziók, a munkafolyamatok leegyszerűsítése mellett a mesterséges intelligencia térhódítása is hozzájárul a folyamat erősödéséhez. A szektorban egyébként az elmúlt években olyan gyors tempóban zajlott a bővülés, hogy sejteni lehetett, a lufi ki is pukkanhat. Paradox módon pedig éppen az a mesterséges intelligencia járul hozzá a létszámcsökkentéshez, amit maguk az IT-szektorban dolgozók fejlesztettek ki. A megszokottól eltérően így 2022-ben már nem a high-tech fejlesztések, világmegváltó innovációk, vagy a látványos bevételi eredmények miatt kerültek az újságokba és a címlapokra a meghatározó technológiai cégek, hanem a megdöbbentő mértéket öltő elbocsátások miatt.
A világban zajló események, a makrogazdasági körülmények hatással vannak a hazai munkaerőpiaci helyzetre. A globális hatások előbb-utóbb jó eséllyel begyűrűznek. Most azt látjuk, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában már leépítési hullámról beszélhetünk az IT-szektorban is. A hazai cégekben történő elbocsájtások pedig azt jelzik, valószínűleg mi sem vagyunk immúnisak a folyamatokra. Ugyanakkor megfigyelhető egy olyan jelenség is, hogy bizonyos feladatok elvégzését ebben a szektorban is úgymond kiszervezik, ami azt jelenti, hogy ilyen téren még esélyeink is vannak. De népszerű az informatikusok körében az itthonról történő külföldi munkavégzés. Még többen szeretnének külföldi cégnek dolgozni, euró alapú, a hazai átlagot jóval meghaladó fizetéssel, költözés nélkül. Ezt a formát általában úgy oldják meg, hogy külmunkatársként alkalmazzák az itthoni munkavállalókat a külföldi cégek. Fontos tudni azonban, hogy ilyenkor nem a klasszikus alkalmazotti státusz áll fenn, a munkavállaló szinte semmilyen védelem alatt nem áll. Egyik ismerősöm sajnos úgy járt, hogy a külföldi munkaadója valamilyen homályos indokokra hivatkozva néhány havi munkáját végül nem fizette ki. De azzal is tisztában kell lenni, hogy az informatikus kifejezés nem igazán konkrét meghatározás. Ahogyan más szakemberek között, közöttük is vannak csúcsteljesítményre képes, illetve csak rutinfeladatok ellátására alkalmas egyének. Előbbiek azok, akik a mesterséges intelligencia továbbfejlesztésén dolgoznak, utóbbiak munkáját pedig éppen az előbbiek által kifejlesztett applikációk veszik át.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
