Több nap, mint kolbász

A napokban a spájzok helyett a világháló lett tele kolbásszal és szalonnával. A közösségi hálón ilyen húskészítmények képeivel osztanak meg vicces és kevésbé vicces mémeket, van, aki még a profilképét is szalonnára cserélte, így is bizonygatva, őt aztán nem érdekli az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentése.
A tömegtájékoztatási eszközökből, az internetes újságokból naponta új információkkal bombáznak bennünket arról, mi mindenről derült ki, hogy daganatos megbetegedést idéz elő. Az embernek olyan érzése van, hogy minden rákkeltő. Már azt sem tudjuk, mit együnk, mert ha még nem derült ki egy bizonyos élelmiszerről, hogy rákkeltő, akkor attól bizonyára elhízunk, vagy más betegségeket okozhat, esetleg tarthatunk attól, hogy génmanipulált, vagy tele van vegyszerrel.
A leggyakoribb rákkiváltó okokként a dohányzást, az elhízást, az alkoholos italok fogyasztását, a fertőzéseket, a hormonokat, a környezetszennyezést és a napsugárzást jelölik meg. Legutóbb viszont az derült ki, hogy a feldolgozott húsok, valamint a vörös húsok fogyasztása is rákkeltő. A WHO legújabb jelentése szerint a feldolgozott húsok, mint például a kolbász, a sonka, a szalonna, a felvágottak, a virsli, a húskonzervek és a hús alapú szószok is rákos megbetegedéseket okozhatnak. Ötven gramm ilyen jellegű hús napi szintű fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kockázatát. A jelentés szerint a vörös húsok is valószínűleg rákkeltőek, de ez nem bizonyított, mert emberkísérletekben még nem sikerült közvetlen kapcsolatot találni, de az állatkísérleteken keresztül már bizonyították az összefüggést. A jelentés szerint napi 100 gramm vörös hús fogyasztása 17 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kockázatát. Így a feldolgozott húsok és a vörös húsok mostantól ugyanabba a kategóriába kerülnek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány.

Az orvostudomány pillanatnyi állása szerint a rákot egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani, mert sokkal többet tudunk a kockázatokról, mint a rákos megbetegedések gyógymódjáról. Az összes rákos megbetegedés mintegy fele a dohányzásra, a környezetszennyezésre és az étkezési szokásokra vezethető vissza. De valóban ugyanolyan veszélyt jelentenek a szervezetre a feldolgozott húsok és a vörös hús, mint a dohány vagy az alkohol?
Egy független nemzetközi vizsgálat, a Burden projekt szerint a feldolgozott húsfélék nagymértékű fogyasztásával összefüggésbe hozható tumoros megbetegedések száma világszinten évente 34 ezerre, a vörös húsokban gazdag táplálkozás esetében pedig körülbelül 50 ezerre tehető. Ehhez képest a dohányzás miatt kialakult tumoros betegségekben évente több mint egymillióan halnak meg, mintegy 600 ezer ember pedig az alkoholfogyasztás miatt kialakult rákbetegség áldozata lesz. Tehát sokkal nagyobb problémát jelent a dohányzás és az alkoholos italok fogyasztása, mint a kolbászevés. Annak ellenére, hogy német tudósok a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggést hivatalosan már az 1920-as évek végén kimutatták, a számadatok azt mutatják, hogy a dohányosok száma nem csökken, hanem egyre növekedik. Világszinten a dohányosok száma 1980 óta 721 millióról 967 millióra növekedett. Hiába a cigarettás dobozokon elhelyezett elrettentő célú fotók és a dohányzás lehetséges egészségügyi hatásáról szóló feliratok. Pedig a dohányzás lehetne a legegyszerűbben megelőzhető halálok a fejlett országokban. Szerbiában és Magyarországon is a tüdőrák okozta elhalálozás 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Ennek ellenére a dohányosok legnagyobb hányada akkor próbálkozik meg a káros szenvedély felhagyásával, mikor megdrágulnak a dohányipari termékek. Így lesz ez a kolbásszal is. A mértékletesség kizárólag a pénztárcánk vastagságától függ majd ezután is, legalábbis ez derül ki a legfrissebb felmérésekből.