2024. július 17., szerda

Koszovó megbolygatta az egységet

A koszovói kérdés igája mázsás súlyként terheli Szerbiát és akadályozza az ország haladását. Az egyik ellenzéki párt elnöke ezért nevezte kedvező fejleménynek Tomislav Nikolić államfő múlt héten bemutatott Koszovó-ügyi tervének tervezetét. Jó lenne, ha a Koszovó-ügyi terv a belpolitikai, valamint a külpolitikai színtéren is elfogadható lenne, és ezzel lekerülne Szerbia válláról a Koszovó képezte súlyos teher – mondta akkor az ellenzéki pártvezér. Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy Nikolić Koszovó-ügyi terve az egyeztetések után a köztársasági parlament elé kerül, és ha az elfogadja azt, akkor a dokumentum mentén belátható időn belül megszületik a Koszovóról szóló törvény, amely még határozottabb keretet adna a koszovói kérdés megoldásához.

Ehhez képest az elmúlt hétvégén Ivica Dačić miniszterelnök közölte: a parlament nem fog szavazni a köztársasági elnök tervéről. A parlamenti képviselőknek a terv alapelveiről kell kifejteniük véleményüket, pontosított néhány nappal később Dačić, mondván: ezekből az alapelvekből építik majd fel a határozatot, amely alapján végül megíródik az a dokumentum, amelyről a parlamenti képviselőknek szavazniuk kell. A Večernje Novosti belgrádi lap kormányközeli bennfentesekre hivatkozva még zűrzavarosabb lehetőségről írt: a köztársasági parlament valóban nem a bemutatott Koszovó-ügyi tervről fog szavazni, hanem Nikolić államfő kabinetje ennek a dokumentumnak az alapelvei mentén elkészít egy másik dokumentumot, amelyről a szerb kormánnyal is egyeztetni fog, majd amikor a kormány is beleépíti saját elképzeléseit, akkor ezen dokumentum alapján elkészítenek egy Koszovó-ügyi határozatot és a köztársasági parlament erről fog szavazni.

Akármilyen és akárhány dokumentum is lesz hivatott megoldani a koszovói kérdést, a mögöttünk álló napok eltérő és nehezen értelmezhető nyilatkozataiból egy dolog vált egyértelművé: a kormánykoalíció gerincét alkotó Szerb Haladó Párt és Szerbiai Szocialista Párt, illetve Nikolić és Dačić nem egységesek a koszovói kérdés megválaszolásának tekintetében. Mindkettőjük álláspontjában fellelhetőek az ésszerűség elemei: a koszovói kérdés érdemi kezelésének valóban végső ideje, ugyanakkor a szerb fél tárgyalópozícióját illetően nem lenne előnyös, ha mindent előre lefektetnének egy „Szentírás” erejű dokumentumban. Predrag Simić politikai elemző szerint az is megtörténhet, hogy a Nikolić és Dačić közötti vita végül a kormánykoalíció felbomlásához, majd rendkívüli parlamenti választásokhoz vezet. Az pedig ismét végzetes csapás lenne, hiszen a választási hajrá és kampány, majd a kormányalakítási cirkusz miatt Szerbia értékes időt vesztegetne el, és ismét elodázni kényszerülne a koszovói kérdés megoldását, vagy az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzéséhez szükséges feladatok elvégzését, vagy a gazdasági problémák kezelését. Bár a legtöbb elemző korábban inkább Aleksandar Vučić korrupcióellenes küzdelmét tartotta a kormánykoalíció fennmaradásának tekintetében veszélyes tényezőnek, úgy tűnik, mégis inkább a koszovói kérdésen áll, vagy bukik az aktuális összetételű kormány fennmaradása. Ez viszont szintén nem meglepő, hiszen Szerbiában már hosszú ideje Koszovó a jelent és jövőt meghatározó legfontosabb tényező, a labirintus, amelyből eddig egyik összetételű államhatalom sem talált ki.