Kilencven évvel ezelőtt, 1932. június 19-én alakult meg a Zágrábi Magyar Egyetemi Hallgatók Kultúregyesülete, a horvátországi magyar kisebbség nagy múltú intézménye. Várady József elnök megválasztásakor kiemelte: „Nekünk, kisebbségi magyar diákoknak különösen nagy gondot kell fordítanunk kultúránk ápolására. Mindent el kell követnünk, hogy tanulmányaink mellett időnk legyen kultúránk ápolására is. Nemcsak népünk múltja és kultúrája, de jelenlegi életünk is azt követeli tőlünk, hogy minden kisebbségi egyetemi hallgató a szó igazi értelmében vett kultúrember legyen.”
Magalakulásáról és működésének első nyolc évéről az 1940-ben megjelent Számot adunk című könyvükben számolt be a lelkes vezetőség. Elmondásuk szerint a Tvrtko utcai diákotthonban 64 egyetemi hallgató részvételével alakult meg az egyesület, ám a lelkes tagság és a támogató tagok adományainak köszönhetően még ugyanebben az évben beköltözhettek a Zrínyi tér 15. szám alatti ház bérelt helyiségeibe. Társadalmi egyesületként főleg művelődési és sportrendezvényeket szervezett a magyar diákok számára, az 1933/1934-es tanévben azonban megkezdte működését a menza is, amely azonkívül, hogy a tagság számára olcsó és jó étkezési lehetőséget biztosított, karitatív jellegéből eredően a rászorulóknak ingyen ebédet is biztosított.
Az egyesület tagsága 1941-ig 100 és 130 tag között mozgott, míg a pártoló taglétszám az 1933-ban bejegyzett 210-ről 940-re gyarapodott. A második világháború idején az egyesület a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség Zágrábi Helyi Csoportja néven működött. A tagok száma megcsappant, s az egyetemi hallgatók helyett többségbe kerültek a Zágrábban élő magyar iparosok és tisztviselők. Az egyesület 1946. január 20-án ismét megváltoztatta a nevét és Zágrábi Magyar Kultúregyesületként folytatta tevékenységét. Munkájából az újra felbukkanó vajdasági egyetemi hallgatók mellett, a horvátországi művelődési élet kiemelkedő egyéniségei is kivették a részüket. Az 1947-ben Szabadkán megalakuló Jugoszláviai Magyar Művelődési Szövetség 1948-ban vette fel tagjai sorába a Kört, s munkáját anyagilag is támogatta. A Szövetség 1950-ben bekövetkező felbomlása után a kultúregyesület átkerül a Horvát Népköztársaság Magyar Művelődési Egyesületei Szövetségébe. 1954. április 4-én az egyesület önállósult, s felvette a mai Ady Endre Magyar Kultúrkör nevet. A Kör vezetését ekkor újra a zágrábi magyarok és az itt tanuló magyar egyetemi hallgatók vették át. Még ugyanebben az évben az Ady Kör belépett az Eszéken megalakult Horvátországi Magyarok Szövetségébe.
A Kör fénykora az 1960-as, 1970-es években volt, amikor Baranyából, Szlavóniából és Vajdaságból évente mintegy 50 új egyetemi hallgató érkezett Zágrábba, akik hamarosan az egyesület tevékenységének fő mozgatóivá váltak. 1972-ben a már meglévő irodalmi szakcsoport és a Kör nagy népszerűségnek örvendő zenekara mellett Varga Ildikó tánctanár vezetésével létrejött a tánccsoport is. Varga Ildikó úttörő munkásságának köszönhetően az Ady Endre MKK Revütánc Együttese az 1980-as években országos viszonylatban is újdonságot jelentett. A táncegyüttes azonban nem szüntette be a nemzeti hagyományok ápolását sem, rendszeresen részt vett a legkülönbözőbb folklórszemléken, nemzeti jellegű rendezvényeken.
A ’70-es évek végén, s a ’80-as évek elején kezdi éreztetni hatását a vajdasági és eszéki főiskolák megnyitása: jelentősen csökkent a Zágrábi Tudományegyetemen tanuló magyar fiatalok száma. Az egyetemi hallgatók kimaradásával támadt űrt ismét a Zágrábban élő magyarok töltötték be. Lelkesedésben, tenni akarásban továbbra sem volt hiány, a tagság folyamatos lemorzsolódása azonban a Kör lassú hanyatlását vonta maga után. Ennek ellenére több száz egykori körtag, köztük 30 alapító részvételével 1982-ben fényesen megünnepelték az egyesület 50. születésnapját.
Az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi és politikai változások, a JSZSZK széthullása és a független Horvátország létrejötte nyomán új korszak nyílt az Ady Endre Magyar Kultúrkör életében is. 1992-ben az országban uralkodó háborús állapotra való tekintettel a Kör fennállásának 60. évfordulóját szerény külsőségek mellett ünnepelte meg. Ez alkalommal a Kör munkáját a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere a Pro Cultura Hungarica rangos elismerésben részesítette. Ekkor került sor a magyar nemzeti ünnepek – március 15-e és október 23-a – megünneplésére, s ennek köszönhetően látványosan növekedett a zágrábi, egyben a horvátországi magyarok érdeklődése is a nemzeti identitás szabad kinyilvánítása és a közösségi élet iránt.
A délszláv háború évei alatt az Ady-kör tagsága kivette részét a horvátországi magyarok szinte minden jelentősebb megmozdulásából. A Horvátországi Magyarok Tudományos és Művészeti Társasága, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapat, a IV. Béla Érdekvédelmi Közösség, bizonyos értelemben a kultúrkör „gyermekei” voltak. Az Ady Endre Magyar Kultúrkör az elsők között lépett be a Magyar Egyesületek Szövetségébe. 2008-ban Tóth Tibor szerkesztésében Ismét számot adunk – A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör története 1932–2007 címmel megjelent a kultúrkör monográfiája is.
Az idei, fényes, 90. évforduló megünneplésének előkészületeiről Tatai Igor az Új Magyar Képes Újság 2022. április 7-ei számában megjelent Molnár László az Ady Kör új elnöke című írásában számolt be. Elmondta, a tisztújító közgyűlésen új vezető került a nagy múltú zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör élére, aki megfogalmazása szerint az eddigi elnök, a Ranogajec-Komor Mária által „kitaposott ösvényen” folytatja a munkát. 2021-től az egyesület keretében magyar nyelvi műhely is működik, melyet Zágráb város is támogat. A zenei szakcsoportnak igen tevékeny az óvodai utánpótlása is, a két tannyelvű tagozat tanulói és az anyanyelvápolásban részesülő diákok pedig a színjátszó kör utánpótlását biztosítják. A kultúrkör a magyar kultúra és tudomány népszerűsítése érdekében mindig készségesen együttműködött más szervezetekkel és intézményekkel, példás az együttműködés Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsával és a városi önkormányzattal, a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társasággal, a zágrábi Liszt Ferenc Magyar Intézettel, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapattal és a HMDK-val is.
