Sem a görög, sem a portugál kormány nem hajlandó lemondani, noha a napokban ismét sokan tüntettek ellenük. A nemzetközi hitelezők szintén megkapták a magukét Görögországban és Portugáliában is, de ők sem hátráltak meg. Sőt, elvárják, hogy az elégedetlenek által kifütyült és egyéb módon bírált görög és portugál kormány maradéktalanul hajtsa végre követeléseiket.
Athénnak és Lisszabonnak nincs is más választása. Ha el akarják kerülni az államcsődöt, azt kell tenniük, amit külső hitelezőik, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkövetelnek tőlük.
Ez azt jelenti, hogy az euróövezet mindkét déli válságországában – az esedékes hitelrészletek fejében – már az idén új megszorításokat kell bevezetnie a kormánynak. Az euróövezetben 2009 őszén kirobbant hitelválság óta Görögországnak eddig 240 milliárd euró, Portugáliának „csak” 78 milliárd euró mentőhitelt hagyott jóvá az EU és az IMF páros.
A válság kezdete óta mindkét országban haldoklik a gazdaság. Emiatt óriásit zuhant a lakosság életszínvonala, jelentősen megnyirbálták a béreket, rendszeresek a (tömeg)tiltakozások. Közben folyamatosan nő a munkanélküliség és – mindezek következményeként – a társadalmi elégedetlenség. Idén a görög gazdaság már a hatodik, a portugál pedig harmadik éve kínlódik mély recesszióban.
Portugáliában az állástalanok aránya már megközelíti a 18 százalékot, Görögországban pedig valamivel meghaladja a 27 százalékot, ami negatív rekord az egész EU-ban. A görög fiatalok körében már 60 százalék fölötti a munkanélküliség; ez szintén egyedülálló az unióban.
A hatalmas államadósság miatt, a görög kormány megpróbál mindenhonnan pénzt behajtani. Más kérdés, hogy a művelet egyre nehezebb, kilátástalanabb. Legfrissebb adatok szerint tavaly már sokkal kevesebb adót sikerült az államnak besöpörnie annál az összegnél, mint amennyit az EU–IMF hitelezői páros Görögországtól elvárt. Az IMF ezért már figyelmeztette is Athént. Sőt, felszólította a görög kormányt, hogy csökkentse tovább a béreket és a nyugdíjakat, ha nem tud több adót beszedni.
Ezek után a görög kormány arra készül, hogy lecsap a diákokra is. Velük már az új iskolaévben magas tandíjat fizettetne, amit az érintettek elfogadhatatlannak tartanak. Elégedetlenségüknek ők is zajos tüntetésen adtak hangot a minap. A görög egyetemisták harcot hirdettek a tandíj ellen.
Sok tanár is támogatja törekvésüket. Főként a munkanélküli oktatók, akikből egyre több van. Eddig ugyanis a kormány már száz állami iskolát zárt be (pénzhiány miatt), ami csaknem ötezer tanár elbocsátását is jelentette. Az oktatási kiadásokat is alaposan megvágták Görögországban: a kormány 2011-ben és 2012-ben összesen 12 százalékkal csökkentette az oktatásra fordított pénzt.
Portugáliában, amely egy éve még viszonylag csendben tűrte a megszorításokat, szintén egyre elégedetlenebbek az emberek. Nem hivatalos becslés szerint legutóbb már másfél millióan vonultak utcára az ország három tucat településén, beleértve a fővárost, Lisszabont is, ahol – március elején – állítólag már 600 ezren vettek részt a békés tiltakozó megmozduláson.
A tiltakozás résztvevői azzal vádolták a lisszaboni liberális-konzervatív kormányt, hogy jogtalanul fizetteti ki velük az ország adósságát. Azt az adósságot, amelyet – a tüntetők szerint – a szívtelen bankárok és a velejükig romlott korrupt politikusok okoztak. A feldühödött portugál demonstrálók ezért lemondásra szólították fel Pedro Passos Coelho miniszterelnököt, egyszersmind előrehozott parlamenti választást követeltek.
Az eurózóna pénzügyminiszterei a múlt héten megpróbálták csillapítani a görögök és a portugálok dühét. A közös valutát használó 17 ország pénzügyminisztere nyilvánosan ismerte el, hogy Görögországban és Portugáliában jól haladnak a válság ellen bevetett reformok. Athén külön elismerésben is részesült amiért időben teljesítette a hitelezőivel kötött megállapodásban foglalt kötelezettségeit, vagyis az előírtaknak megfelelően törlesztette külföldi adósságát.
Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szintén csatlakozott a dicsérgetők kórusához. Ő elsősorban a portugáloknak üzent. Kijelentette: Portugália várhatóan 2014 tavaszán már kikerülhet az uniós hitelprogramból, vagyis az ibériai ország gazdaságában egy év múlva akár meg is kezdődhet a várva várt kedvező változások folyamata. Rehn szerint a Portugáliához és Görögországhoz hasonló cipőben járó Írországban már előbb, vélhetően idén ősszel véget érhet a megpróbáltatások legnehezebb szakasza.
