Az Izrael és a Hamász között kirobbant fegyveres konfliktus jól összezavarhatja a világgazdasági folyamatokat. Akár recesszióba is sodorhat több nemzetgazdaságot, vele együtt a globális gazdaság egészét is. Egyébként sem beszélhetünk csendes időszakról, a koronavírus, majd az orosz–ukrán konfliktus is alaposan „bezavart” a világgazdasági folyamatokba. Az Izrael és a palesztin iszlamista csoport közötti eszkalálódó konfliktus, nem csak a regionális feszültségeket mélyítette el. A világgazdaságra elsősorban az olajárakon keresztül fejtheti ki közvetlen hatását. Áttételesen pedig rengeteg negatív folyamat beindítója lehet.
A közvetlen emberi tragédiákon, valamint a kibontakozó újabb geopolitikai válságon túl mind nagyobb a veszélye annak, hogy Izrael és a környező országok gazdaságai esésbe fordulnak. A zsidóállamot több hitelminősítő is negatív figyelési listára tette. Az egyébként sem túl jó gazdasági kondíciókkal bíró Egyiptom miatt pedig már a vészharangokat kongatják. A Fitch Ratings október 17-én Izrael A+ államadós-besorolását negatív megfigyelési listára tette. Az indoklásuk szerint az újabb gázai konfliktus annyira megviseli az ország stabilitását, valamint megterheli az egész gazdaságot, hogy az ronthat a befektetői környezeten.
A jelentős további katonai kiadások, a kritikus infrastruktúra elleni lehetséges támadások komoly kockázatot jelentenek. A korábban dinamikusan bővülő, magas hozzáadott értékű termékeket előállító izraeli technológiai szektor is válságba sodródhat a fejlemények miatt.
A másik nagy hitelminősítő, a Moody's is vizsgálta Izrael gazdasági kilátásait az elhúzódó konfliktus tükrében. Izrael A1-es besorolását nem változtatták meg, de a lehetséges leminősítést kilátásba helyeztek. Izrael azon ritka államok egyike, melyet soha még egyik nagy hitelminősítő nem minősített le. A konfliktus azonban most az izraeli fizetőeszköz, a sékel leértékelődéséhez vezetett. Az Izraeli Nemzeti Bank 30 milliárd dollárnyi deviza eladásával próbálja stabilizálni a nemzeti valutát. Az IMF és az OECD viszont egyaránt arra számít, hogy a GDP 2023-ban 2,9, 2024-ben pedig 3,3 százalékkal növekedhet. A Standard & Poor's viszont figyelmeztetést adott ki, hogy az elhúzódó harcok miatt a világgazdaságot újabb inflációs sokk érheti el. Az ügynökség szerint a konfliktus az energiaárak további emelkedését hozhatja, ami jelentős inflációs kockázatot jelent.
HOSSZÚ TÁVON IS KOCKÁZATOS
A közel-keleti konfliktus eszkalációja esetén az olajárak hordónként akár 150 dollárra emelkedhetnek. Bizonyos számítások szerint ez oda vezetne, hogy a globális gazdasági növekedés negatív tartományba fordulna. A régió nélkülözhetetlen energiaellátó és kulcsfontosságú hajózási útvonal, ami a termelési és ellátási láncok szakadozását hozhatja. Az 1973-as arab–izraeli háború például olajembargóhoz és az iparral működő gazdaságok évekig tartó stagflációjához vezetett. A világgazdaság sebezhetőnek látszik, hiszen még csak most lábadozik abból az inflációs krízisből, amelyet Oroszország tavalyi ukrajnai inváziója okozott, de annak gyökerei előbbre nyúlnak vissza. Ugyanakkor biztató lehet, hogy a globális gazdaság hihetetlenül gyorsan tudott reagálni az elmúlt években a felmerülő problémákra. A lehetséges hatások attól függnek, hogy a háború hogyan alakul a következő napokban, hetekben vagy hónapokban. Nehéz előrelátni, hogy a konfliktus nagyrészt Gázára és Izraelre korlátozódik, vagy átterjed a szomszédos országokra is. Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy (hamis) vallási jelleget öltve az erőszak megjelenhet Európa utcáin is.
Minden logika szerint, minél szélesebbre terjed a konfliktus, annál inkább globálissá válik annak hatása is. A kockázatok és lehetőségek tényleges köre azonban jóval szélesebb és összetettebb annál, mint amennyit röviden fel lehetne vázolni. Mélyreható társadalmi-politikai és gazdasági hatásai lehetnek. Az ok-okozati összefüggések szűk gazdasági láncolatait is nehéz lenne előre jelezni.
Bennünket első hullámban az olajárak emelkedésével járó kellemetlenségek érinthetnek. Mivel a világ olajkészletének mintegy ötöde az Öböl-térségből származik, az árak az egekbe szökhetnek. Még az említett 150 dolláros hordónkénti árat is meghaladhatják. A kőolaj ára 1973-ban, amikor az arab államok embargót vezettek be megnégyszereződött, mivel az Egyesült Államok támogatta Izraelt abban az évben a háborúban. Ma eleve jóval magasabb az árszint, így a négyszereződés nehezen hihető. A háború azonban jó eséllyel megemelheti a globális inflációt. Egy olajár-sokk kisiklathatja az árak visszaszorítására irányuló világméretű erőfeszítéseket is. Az átlagos, globális infláció 2024-ben 6-7 százalék lehetne. Pénztárcánkat az energiaárakon keresztül érintheti elsősorban. Második hullámban jöhet egy újabb mérsékelt drágulási hullám. De ha a világgazdaság válságba, recesszióba süllyed, azt megérezzük azon keresztül is, hogy legfőbb gazdasági, külkereskedelmi partnereink nehéz helyzetbe kerülnek, ami a kivitel csökkenéséhez vezethet. A beruházások, külföldi befektetések is apadhatnak.
Valójában egyedül talán a fegyvergyártás, és az abból eredő export láthatja némi hasznát a történéseknek. Összességében azonban mindez minden szempontból többnyire rosszat jelent. Közhelyesen hangzik, de nem árt mindig újra elismételni, hogy azonnali tűzszünetre és a fennálló ellentétek tárgyalásos úton történő rendezésére lenne szükség. A múlt tapasztalatai szerint is a „boldog békeidők” tudtak a gazdasági fellendülésnek, az általános jólétnek „megágyazni”.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
