Az Újvidéki Vásár intézményként tavaly ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját, ugyanis 1923-ban nyitotta meg először kapuit a kiállítókkal a látogatók előtt. A régió legnagyobb agrárrendezvényét, a Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt pedig idén már 91. alkalommal sikerült megszervezni. Többek egybehangzó véleménye szerint az idei volt eddig az egyik legsikeresebb, legjobban megszervezett, legszínvonalasabb vásár. A világ 40 országából több mint 1200 kiállítóval nyílt meg a rendezvény. Több tízezer látogatója volt ezúttal is, központi témája idén a felelős és fenntartható mezőgazdasági termelés volt.
A hagyományos mezőgazdasági gépek mellett az érdeklődők a hat nap alatt a legkorszerűbb technológiai vívmányokkal is megismerkedhettek, a tenyészállatok kiállítása is sokakat vonzott. Az agrárium – az élet más területeihez hasonlóan, de talán még gyorsabb tempóban – forradalmi átalakuláson megy át. Az ágazatban tevékenykedők és az érdeklődők szakmai előadásokon és tanácskozásokon, bemutatókon, üzletember-találkozókon vehettek részt. A tenyészállat-kiállítás is sok látogatót vonzott idén is. Új tapasztalatok, információk megszerzésére nem igen van ennél jobb lehetőség.
A mezőgazdasági cégek mellett természetesen feldolgozással, forgalmazással foglalkozó vállalatok, bankok és biztosítóházak is jelen voltak. Az idei rendezvénynek hathatós támogatást biztosított az Európai Unió, amely egyébként a Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár idei partnere volt. Sokatmondó, üzenetértékű egyébként minden évben a partner megválasztása. Az eseményen az IPA-projektek fontosságát is kiemelték több panelbeszélgetés alkalmával. Előbb-utóbb EU-tagország lehetünk, de ha addig is kereskedni, üzletelni szeretnénk, ha win-win szituációt szeretnénk létrehozni, melynek mindenki a nyertese, akkor oda kell figyelni az uniós trendekre.
Magyar napot is tartottak, amelynek keretében mezőgazdasági szakmai konferenciát és üzletember-találkozót szerveztek. Ebben az évben húsz anyaországi cég mutatkozott be a 91. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron, több mint 500 négyzetméteres kiállítási területen. Nagy hagyománya van már a magyar napnak, hiszen immár 22. alkalommal tartották meg. Azt, hogy a két ország között talán soha nem volt még ilyen jó a kapcsolat, a vásárra látogatók is érezhették. A korábbi években a magyar–szerb gazdasági együttműködés képezte a találkozó központi témáját, ezúttal a fenntartható mezőgazdasági termelés állt a szakmai konferenciák fókuszában. A Talajmegújító Gazdák magyarországi egyesülete is képviseltette magát a mezőgazdasági vásáron, akik szerb nyelvű szakirodalmat is kínáltak. Talán ezzel is hozzájárultak egy szemléletmód kialakításához, hiszen a hagyományos hozzáállás a szántóföldi növénytermesztésben, de az agrárium más szegmenseiben sem hatékony ma már.
Ótos András felvétele
A legnagyobb cégek is fontosnak tartották, hogy megjelenjenek az újdonságaikkal. Önvezető traktorok, drónok, műholdról vezérelhető kombájnok, terményellenőrző robotok és autonóm permetezőgépek segítik a munkát, mindezekből lehetett látni a vásáron is. A beltéri termesztéssel foglalkozó cégek szintén mesterséges intelligenciát és számítógépes vezérlést használnak, ezeket is bemutatták. A mezőgazdaság termelékenységének fenntartható javítása jelentheti a választ a klímaváltozással járó kihívásokra.
A hagyományokhoz híven idén is díjazták a legjobbakat a termékek és szolgáltatások kategóriájában. A díjátadón külön elismerésben részesült a kiállítás idei partnere, az Európai Unió. Ezenkívül a támogatók, a Globos biztosító és az Al Dahra vállalat, valamint a Postatakarékbank és a KITE Kft. vállalat is. A legszínvonalasabb agrárcég az ITN GROUP lett. A Petar Davidovićról elnevezett újságírói díjat Zorka Badnjar, a pancsovai Duna TV RTV Pančevo munkatársa kapta meg.
Idén is az agrártárca védnöksége alatt szervezték meg az organikus termékek és a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező élelmiszerek bemutatóját, illetve a több száz egyedet felvonultató országos haszonállat-kiállítást. Az állatok osztályozásánál nagy érdeklődés kísérte a Jablan nevet viselő hároméves tenyészbikát. Az állat csaknem 1600 kilogrammot nyom, gazdája szerint a genetikai adottságainak köszönhetően nőtt meg így.
A hagyományos kalászosok fajtabemutatóját idén a szokásosnál korábbi időpontra, az újvidéki mezőgazdasági vásár zárónapjára időzítették a szervezők. A sors fintora, hogy miközben szárazságra panaszkodunk, a rendezvény napján a reggel lehullott kiadós mennyiségű csapadék miatt úgy tűnt, hogy nem lehet hagyományos módon megtartani a rendezvényt. Később mégis sikerült. A rendezvényen elhangzott, hogy ebben az évben a vegetációs időszak mintegy három héttel előrébb jár a szokásosnál. Az eddigi legkorábbi évet is egy héttel megelőzzük.
Az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet kalászosok fajtabemutatóján 33 kalászosgabona-fajtát, valamint számos olajrepce- és takarmánynövény-fajta állapotát hasonlíthatták össze az érdeklődők. Hamarosan megkezdődik a betakarítás, akkor majd „okosabbak” leszünk, ha látjuk a hozamokat és a minőségi mutatószámokat. Jó eséllyel idén az aratás korábban megszokott kezdetére már az eredményekről beszélhetünk.
Nyitókép: Ótos András felvétele
