A november elejei ünnepnapok, vagy talán pontosabb és illendőbb az emléknapok megfogalmazás, sokak szemében úgy élnek, mint egyetlen nagy, többnapos esemény részei, és sokszor azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy adott napon mit is ünnepelünk, mire, kire is emlékszünk. November elseje a mindenszentek ünnepe, míg másodika a halottak napja, és ide kapcsolódik a kelta eredetű, az angolszász országokban elterjedt Halloween, amelyet nálunk is egyre gyakrabban ünnepelnek, amire október 31-én este kerül sor. Utóbbival kapcsolatban a pró és kontra érvek egyaránt nagy számban jelennek meg a közösségi oldalakon, és sok parttalan vitát generálnak a felhasználók között.
A mindenszentek napja a Magyar Katolikus Lexikon szerint a megdicsőült egyház ünnepe, és ilyenkor azokról a már meghalt és a mennybe jutott lelkekről emlékezünk meg, akikről nagy számuk miatt nem tudunk külön-külön napon megemlékezni. A nap alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébred arra, hogy kövesse a szentek példáját, hogy ezáltal ő is elérje az örök boldogságot. Ezzel szemben a halottak napján azokról az elhunytakról emlékezünk meg, akik lelke még nem érkezett meg a mennyországba, nem nyerték el az üdvösséget, hanem a tisztítótűzben szenvednek.
Azonban míg a vallástan pontosan elkülöníti a két napot, a hívők és a nem hívők szemében e kettő egybemosódik, és valójában az ebben az időszakban megélt szokásaink is egy összefüggő csokrot alkotnak, amikor a halottainkon keresztül emlékezünk meg valójában a mindenszentekről is, azokról, akikhez egyébként tudatosan semmiféle módon nem kapcsolódunk.
A mindenszentek napját napjainkban temetőlátogatásra használják fel a polgárok. Aki elkésett a hozzátartozója sírjának rendezésével, az ezen a napon végzi azt el, hogy másodikára befejeződjön a munka, és a halottak napján valóban csak az emlékezésre tudjon mindenki fókuszálni.
A mindenszentek estéjéhez kötődik a gyertyagyújtás hagyománya. Az emberek ilyenkor gyertyát, vagy mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik sírjánál, és a sírokon lángoló gyertyák, mécsesek kísérteties, semmihez sem fogható fénnyel árasztják el a temetőket. Sokan meglátva az ebben rejlő szépséget, ilyenkor egy sétát tesznek a temetőkben. Egyes vidékeken ezen a napon az otthonokban is gyertyát gyújtanak, sőt megterítenek a halottaknak is, hisz a néphit szerint ez az a nap, amikor a halottak hazalátogatnak. Vannak olyan területek is, ahol amíg a család a temetőben gyertyát gyújt az elhunyt hozzátartozója emlékére, addig az otthonukban égve hagyják a lámpát, hogy a hazalátogató lelke szét tudjon nézni a házban. A Néprajzi Lexikon arról is megemlékezik, hogy a bukovinaiak az otthon megsütött ételt a temetőbe viszik, és ott a rászorulóknak adják oda.
Vidékünkön ezen a napon, de az ezt megelőző napokban is, sokan látogatnak ki a temetőkbe, amitől a temetők környéke sokszor vásárra emlékeztet. Ott vannak a cukrászdák asztalai, ahol mindenféle, az évszakhoz illő édességet kínálnak a látogatóknak. De jelen vannak a gesztenyesütők is, és ez utóbbiak nyoma, a mindent belengő sült gesztenye illata, sokak szerint szintén a november eleji ünnepek elengedhetetlen része. Persze a virágárusok is megjelennek a temetők kapuinál, ők kihasználják azt, hogy mindig vannak olyanok, akik elfelejtik időben megvenni a virágot, vagy éppen számítanak rá, hogy a temetőkapuban is megvehetik azt, így egyúttal azt is el tudják intézni.
Az évnek ebben az időszakában nagy figyelem fordul a temetők felé is, és ez az azokat karbantartó vállalatok részéről is nagyobb odafigyelést igényel. Október második felében már folyamatosak a munkálatok a temetőkben, kaszálják a füvet, megmetszik, vagy kivágják az elvadult bokrokat, bozótokat, és felújítják, befoltozzák a tönkrement dolgokat. A temetők így nyerik el azt a képüket, amit azután mindenszentek napján megkoronáznak a már említett gyertyák, mécsesek, valamint virágok.
A mindenszentekhez emellett olyan szokások is kötődnek, amikben nyoma sincs az emelkedettségnek, de az egyszerű, hagyományos életmód elengedhetetlen részei. Mégis azáltal, hogy ezen a napon végzik el egyik vagy másik munkát, szimbolikus jelentést kap. Így például, és erről szintén a Néprajzi Lexikonban olvashatunk, egyes területeken ezen a napon terelték be az állatokat, amelyek a nyarat és az őszt a legelők közelében töltötték, ugyanakkor ezen a napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat, szolgálókat is.
A mindenszentek és a halottak napja az idén péntekre és szombatra esik, ami egyes országokban, például Magyarországon is azt jelenti, hogy mivel munkaszüneti napról van szó, a polgárokra hosszú hétvége vár. A világhálón éppen ezért, ha a mindenszentekre keresünk rá, kevésbé ünnepélyes címek is szembe jönnek velünk. Például: Így lesznek nyitva az üzletek a halottak napi hosszú hétvégén vagy Közeledik a mindenszentek, mutatjuk, hogy hol találkozhatunk gyakrabban rendőrökkel. És ugye, ezek is az ünnepek, az életünk részei.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
