Az év eleje óta novemberrel bezárólag összesen 24 nő lett a családon belüli erőszak áldozata Szerbiában. A múlt évben összesen 28 nő életét vette el egyik közeli családtagja. A szakemberek szerint a nőgyilkosságot (femicidet) külön bűncselekményként kellene a törvényben kezelni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők gyakran nem jelentik a családon belüli erőszakot, ugyanis tartanak a közösség ítéletétől, és nem bíznak az intézményekben sem, tartanak attól, hogy bántalmazójukat nem büntetik meg, és miután a meghurcoltatás után azok hazamennek, csak újabb, súlyosabb problémák jelentkezhetnek. A nők félnek a bántalmazójuktól, de szégyellik is magukat amiatt, hogy tűrik a bántalmazást és a megaláztatásokat. Kilátástalannak tartják a helyzetüket, legtöbbször azért is, mert anyagilag függnek a bántalmazójuktól. Ezért is reménykednek abban, hogy az élettársuk megváltozik. A szakemberek szerint azonban illuzórikus erre várni, a bántalmazó magatartása nem változik meg, és a nők helyzete sem lesz jobb, csak ha ők maguk tesznek ezért.
Hivatalos adatok alapján Szerbiában 2011 és 2023 között 406 nő vesztette az életét femicid következtében. Legtöbben 46 és 55 év közöttiek. Mintegy 55 százalékukat saját otthonukban gyilkolták meg. Brankica Janković, a nemek egyenjogúságának biztosa szerint egy olyan rendszer bevezetésére van szükség, amellyel követni lehet a nők elleni erőszakot. Más országban már működik ilyen rendszer, és a femicid watch, vagyis a nőgyilkosságokat nyomon követő nemzeti testület bevezetésének szükségességét még 2018-ban megfogalmazták Szerbiában. A mai napig nincs országos statisztikai adat a családon belüli erőszakról és a nőgyilkosságok körülményeiről, pedig ezzel a rendszerrel a nők elleni erőszak elterjedtségét nyomon lehetne követni, elemezni az összes erőszakos esetet. Az így szerzett információ választ adhat a jobb védelem kialakításában.
A rendelkezésre álló adatok alapján éves szinten Szerbiában mintegy 30 ezer bejelentés érkezik az illetékes szervekhez családon belüli erőszak miatt, és ez a szám évről évre nő, ami már magában is aggasztó, mégis kétségbeejtő, hogy az esetek csupán 10–20 százaléka kerül bíróság elé, vagyis csak ennyi esetben kapnak a bántalmazók büntetést a tettükért. Nem csoda, hogy a bántalmazók nem félnek a következményektől. Vannak szakemberek, akik szerint csak a büntetések növelésével tudják elrettenteni az elkövetőket a tettüktől, ezért kezdeményezték a büntetőjogi törvény módosítását és a börtönbüntetések növelését.
Egyébként ma kezdenek vitát a büntetőjogi törvény módosításáról a köztársasági képviselőházban, de a családon belüli erőszak esetében kiszabott büntetések nem képezik a vita tárgyát, pedig a jogszabály családon belüli erőszakra vonatkozó része október folyamán közvitán volt. A közvitán levő törvénytervezettel a családon belüli erőszak bűncselekménye miatt kiszabható büntetések szigorodhatnak, így az erőszak alkalmazása a sértett családtag életére törés vagy testi épsége elleni támadás, a fenyegetés, a személy nyugalmának, testi vagy lelki épségének veszélyeztetése esetén az eddigi 3 hónaptól 3 évig terjedő büntetés helyett 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabására nyílhat lehetőség. Ha a bűncselekményt fegyverrel, vagy veszélyes eszköz használatával követték el, a büntetést az eddigi 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés helyett egy évtől 10 évig terjedőre emelnék. Ilyen magas büntetésnél már nem lesz lehetőség a felfüggesztett büntetés kiszabására. Kiskorú személy testi épségének megsértése esetében a büntetés akár 12 év szabadságvesztés is lehet.
Dane Žigić családjoggal, valamint a házasság és a család elleni bűncselekményekkel foglalkozó ügyvéd nemrégiben a Blicnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a büntetések szigorítása jó, tekintettel arra, hogy a családon belüli erőszak egyre gyakoribb. Feltehetően idővel preventív hatása is lesz a szigorításnak, és a bűncselekmények csökkentéséhez vezet majd, ám ez nem elég, szögezte le. Többet kell a családon belüli erőszakról beszélni a közvéleményben, mutatott rá, hogy a társadalom ne fordítson hátat a jelenségnek, és a családon belüli erőszak áldozatainak merjenek segíteni.
Az érdekvédő szervezetek rámutattak, hogy az igazságszolgáltatás ma is nehézkesen működik ezekben az esetekben, egyrészt nagyon sokáig elhúzódnak, vannak esetek, amelyek évekig tartanak, és akkor is az áldozatnak kell bizonyítani az erőszakot, vagyis az eljárások során gyakran másodlagos viktimizációt élnek át.
Az elmúlt időszakban történtek előrelépések a nők jogainak erősítése terén, de amíg az áldozat bátortalan, és kevés, vagy egyáltalán nincs olyan támasza, aki segíthet neki a helyzete megváltoztatásában, intézményes, jogi és társadalmi szinten is van még mit tenni.
Nyitókép: Pixabay
