Hallom, hogy forradalmi ötlettel állt elő a svéd oktatási tanács, azzal, hogy meg kell reformálni a történelemtanítást az iskolákban. Ezzel semmi bajom, sőt, üdvözlöm az ötletet, mert semmi se maradhat öröktől fogva örökké ugyanolyan, és most tegyük félre, hogy éppen a svéd Greta Thunberg hadakozik körmeszakadtáig, hogy az örökös változás alól a klímának kivételnek kell maradnia. Azon viszont még eltöprengenék, hogy mennyire jó ötlet száműzni a XVIII. század előtti történelmet a tananyagból.
A svédek ugyanis azt találták ki, hogy az alsóbb osztályokban a történelemoktatás középpontjába a nemek kérdését (na, mi egyebet?), a klímaváltozást, a migrációt helyezik, a felsőbb tagozatokban pedig a holokausztra, Hitlerre, a II. világháborúra, és a XX. század végének történéseire helyezik a hangsúlyt.
Agyő hellének, rómaiak, egyiptomiak, agyő középkor, amiből állítólag már így is elsikkasztottak egy-két évszázadot, agyő felfedezések kora, vagy éppen Svédország dicső korszaka, amikor az egész Baltikumot uralta!
A világban mindenütt akadnak beteges elmék, amelyek úgy vélik, velük kezdődött a történelem, egy ázsiai diktátor saját születésnapját tette meg az időszámítás kezdetének, a történelmi tananyag tervezett kurtítása se mutatkozik épeszű gondolatnak. Egyes történészek szerint egyenesen bizarr és beteges.
Az már csak hab a tortán, hogy Svédországban a kormány nem nézi jó szemmel saját ősi jelképeit sem, betiltaná például a rúnaírást. A nagy multikulturális igyekezete közepette hagyná sarki homályba süllyedni saját múltját és kultúráját – ami ellen természetesen igencsak berzenkednek az országban szép számban élő pogány hitűek.
Erről jut eszembe: Ignorantia culpabilis (Crassa), vagyis vétkes tudatlanság!
