Az ENSZ közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a gyermekjogi nyilatkozatát a boldog gyerekkor érdekében. Azóta ezt a napot a gyermekek jogainak világnapjaként tartják számon. Majd 30 évvel ezelőtt, 1989-ben ezen a napon írták alá az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Az egyezmény a gyermekek jogairól rendelkezik, valamint a gyerekek életének minden részletével és annak szabályozásával foglalkozik. Ez a dokumentum biztosítja, hogy a világ összes gyerekét megillessék ugyanazon alapjogok. Többek között az egészséges testi-lelki fejlődéshez, a megfelelő táplálkozáshoz, a biztonsághoz és a tanuláshoz való jog.
A gyermekjogi világnap egy évente, világszerte ünnepelt jeles nap, ami a gyermekekért, a gyermekektől hangos. Ezen a napon mindenki tehet azért, hogy felhívja a figyelmet a gyermekeket érintő legfontosabb problémákra, legégetőbb kérdésekre. Ez a nap arról is szól, hogy a gyermekek hallassák a hangjukat az őket érintő kérdésekben, és fontos, hogy a felnőttek meghallgassák és figyelembe is vegyék a véleményüket. Tavaly ezen a napon világszerte a gyerekek jogaira hívták fel a figyelmet, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja, az UNICEF színébe, kékbe burkolózott több ismert épület az Empire State Buildingtől a Sydney-i Operaházig, illetve a gyerekek „vették át a hatalmat” a felnőttektől az élet számos pontján a Gyerekhang program keretében.
Mondhatnánk, hogy a gyermekjogi világnap talán egy a sok hasznos és haszontalan világnap közül, amelyekből mára már annyi van, hogy Tiszát lehetne velük rekeszteni. Mégis ez a világnap talán nemcsak egy a sok közül, hanem több annál, mivel a gyerekjogi egyezmény megszületésével összeforrt és az élet számos területén érinti a gyerekeink mindennapjait. Több okból, köztük jogi és társadalmi szempontból is. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye ugyanis a világon legszélesebb körben ratifikált emberjogi egyezmény. Miután 193 ország ratifikálta, így számos állam jogszabályaiba bekerültek mindazok a gyermekjogi rendelkezések, amelyeket tartalmaz az egyezmény. Ezek a jogszabályok pedig meghatározzák a gyermekek jogait, szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, az önkormányzatok és a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén. Egyezmény ide vagy oda, a gyermekjogok érvényesítése a világ különböző pontjain nyilván más és más. A világ szerencsésebb és gazdaságilag fejlettebb vidékein a gyerekek életkörülményei jobbak és a jogaik is jobban érvényesülnek. A világ szerencsétlenebb, főként szegény és háborús térségeiben pedig sokkal rosszabbak a gyerekek életkörülményei, a gyerekjogokról már nem is beszélve.
Kétgyerekes szülőként tudom, hogy bizony nehéz dolog boldog gyerekkort biztosítani a csemetéknek, és jó szülővé válni sem könnyű feladat, amiben néha kudarcot is vall az emberfia. Nyilván minden normális szülő arra törekszik, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez, valamint biztonságban és szeretetben nevelje fel őket, hogy érett és önálló felnőtté váljanak. Azt is megtanultam, hogy a gyerekek számára a jólét, a gazdagság és mértéktelen szabadság nem biztos, hogy egyenlő a boldog gyermekkorral. Ezért károsnak tartom a gyermekjogok mértéktelen szorgalmazását és kiszélesítését, mert a joggal nemcsak élni, hanem visszaélni is lehet. És itt elsősorban nem a fiatalokra gondolok, hanem azokra az intézményekre és szervezetekre, amelyek ezzel visszaélnek és a saját ideológiai vagy társadalmi céljaik érdekében a boldog gyerekkor ígéretével kárt okoznak a gyerekeknek. Úgy látom, hogy a gyerekjogok mértéktelen kiszélesítésével az öntudatos gyerekek helyett korlátozhatatlan „kisfelnőtteket” akarnak csinálni az érzelmileg, szellemileg és fizikailag is éretlen fiatalságból, akik aztán mindennel és mindenkivel hajlandók szembeszállni némi biztatásra. Gondoljunk csak a Thunberg-effektusra és a tüntető diákokra. Szerintem ezzel nemcsak a gyerekkort veszik el az ifjúságtól, hanem teljesen összezavarják őket. A jogokkal ugyanis együtt járnak a kötelezettségek is, arról viszont sehol sem hallani semmit. Pontosabban, a beteljesített kötelezettségből fakadhatnak a különféle jogok. Erre viszont mindenkinek meg kell érni, a gyermekjogok érvényesítésére és megélésére is. Ha felgyorsítjuk a folyamatot és a fiatalokat olyan helyzetbe hozzuk, amire még éretlenek, akkor lehet, hogy félresiklik az egész ügy. És végül nagyobb lesz a kár, mint a haszon a nemes szándék ellenére is.
