Tudta-e, kedves olvasó, hogy fél liter kólában nagyjából 16 kockacukornyi cukor van, miközben legfeljebb napi 5–6 kockacukornyi tekinthető elfogadható mennyiségű cukorbevitelnek?
Arról hallott-e, hogy a világban 10 másodpercenként hal meg valaki cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények miatt?
Elhiszi-e, ha azt mondom: minden 30. másodperben végeznek lábamputációt a cukorbetegség szövődményei miatt?
Olvasta-e a hírt, hogy egy olaszországi tanulmány szerint 27 955 Covid–19-ben elhunyt beteg közül csaknem minden harmadik (31,1 százalékuk) cukorbeteg volt?
Ma (november 14-én) van a cukorbetegek világnapja – ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. A cukorbetegség vagy diabétesz (latin nevén diabetes mellitus) egy összetett anyagcsere-betegség, tünete az emelkedett vércukorszint. Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezetben megszűnik vagy csökken az inzulintermelés, illetve, ha az inzulin nem működik megfelelő hatékonysággal.
A diabétesz alattomos betegség, csendes gyilkosnak is szokás nevezni, mert a 2-es típusú cukorbetegség vagy az azt megelőző állapot sokszor jellegzetes tünetek nélkül, évekig vagy akár évtizedekig is lappanghat. Szerbiában ez az ötödik leggyakoribb halálok. Becslések szerint 760 ezer cukorbeteg él az országban, de sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak. Világszerte több mint 380 millió ember próbál együtt élni vele, mert a cukorbetegség ma még gyógyíthatatlan. Évente legalább másfél millióan halnak meg miatta. A szakértők szerint ennek a nem fertőző betegségnek a szinte járványszerű terjedése egyelőre nem állítható meg, emiatt is nevezik a 21. század apokalipszisének.
A cukorbetegség kialakulása egyes esetekben megjósolható, de sokszor az orvosok is tanácstalanok, mert rejtély, hogy kinél miért alakult ki. Annyi bizonyos, hogy az elhízás hajlamosít, és némely esetekben a genetika is szerepet játszik a betegség megjelenésében. A cukorbetegségnek két típusa van, ezek közül az 1-es típusú vagy fiatalkori cukorbetegség nem megelőzhető, jellemző tünete pedig a kínzó szomjúságérzet és a sok ivás, a gyakori és sok vizelés, a farkaséhség melletti fogyás, a levertség, a fáradtság, a dekoncentráció, a zavartság, a száraz bőr, a viszketés, a lassan gyógyuló sebek és az édeskés, körömlakklemosóhoz hasonló lehelet. Manapság sajnos egyre több gyermek lesz cukorbeteg, többnyire a rossz táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt.
A 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegség jóval elterjedtebb, és akár 20 évig is lappanghat anélkül, hogy bármilyen tünetet okozna, de egészséges életmóddal – megfelelő testsúllyal, helyes táplálkozással és sporttal – elkerülhető, illetve kordában tartható. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulására emelkedett rizikót jelent a 45 év feletti életkor, a családban már előfordult cukorbetegség, a kívánatosnál nagyobb testsúly, a magas vérzsírszint és magas vérnyomás, valamint a keringési probléma és az érbetegség.
Az ideálisnál magasabb vércukorszint az évek alatt károsítja az ereket és szövődményeket okoz, ezek közül a leggyakoribbak a láb ereinek és idegeinek a károsodása, a veseelégtelenség, súlyos esetben veseleállás, a látásromlás és vakság, a szív- és érrendszeri problémák, a szélütés és a szívinfarktus.
Mire a cukorbeteg valamilyen panasszal eljut az orvoshoz, addigra a legtöbb esetben már két-három szövődmény is kialakulhat nála, pedig a 2-es típusú cukorbetegséget vagy az azt megelőző állapotokat rendszeres szűrővizsgálatok segítségével fel lehet ismerni. Évente egyszer érdemes ellenőrizni a vércukorértékünket, de ha a családban már volt vagy van diabéteszes, akár félévente is el kellene végezni ezt a vizsgálatot. A prediabétesz felismerése a cukorbetegség kialakulását évekkel, de akár évtizedekkel is kitolhatja vagy megakadályozhatja. Szerencsére a cukorbetegség jól karbantartható: fegyelmezett életmód és megfelelő orvosi gondozás mellett ma már egy cukorbeteg is élhet ugyanolyan hosszú és teljes életet, mint egészséges kortársai.
