A foci-vb-vel kapcsolatos fejleményeket figyelve (ismét) arra a következtetésre juthatunk, hogy baj van a világgal. A brazilok, akikről világszerte a labdarúgás jut az emberek eszébe, tüntetnek a saját vb-jük ellen. Persze mindez közhelyes és általánosításokból kiinduló megállapítás, ahogyan az is, amit régóta tudunk: a világban az anyagi érdek ott van mindenhol. A fociról szintén tudjuk, hogy régóta több mint játék, mert pénzre megy. Ezért nem kell meglepődni azon, hogy ami körülötte történik, nem mindig tiszta és szabályszerű. A pályán sem mindig az, de a háttérben tényleg elképesztő dolgok mennek végbe. Nyilván azért, mert túl nagy a tétje ahhoz, hogy tiszta és becsületes maradjon. Fiatal labdarúgók gyanúsnak mondható hirtelen halálesetei és a fogadási csalások sem mérséklik azonban az érdeklődést, amit egy foci-vb tud kiváltani az emberekből.
„Műkedvelő gazdasági elemzők tucatjai próbálják a brazil példán keresztül (is) bizonyítani, hogy a kiemelt sportesemények (azaz futball-vb, Eb és olimpia) rendezése nem éri meg, nem jár társadalmi haszonnal, Brazília mellé rendszeresen felemlegetve a 2004-es athéni olimpiát, amely valóban lökött egyet a szakadék szélén álló görög gazdaságon. Nem szoktak viszont példálózni a 2006-os németországi vb-vel vagy a két évvel ezelőtti londoni olimpiával – merthogy azok sikeres gazdasági projektnek tekinthetőek” – írja blogjában Szabados Gábor sportközgazdász. Egyben fel is teszi a kérdést, hogy az a brazíliai káosz – ami a TV-ből nem nagyon érzékelhető – a vb miatt van, vagy éppen fordítva, Brazília miatt van káosz a vb-n? Logikusnak tűnik a további fejtegetése is, miszerint: „… nem az okozza a brazilok problémáit, hogy a futball-világbajnokság rendezése egy rossz, nem kifizetődő gazdasági projekt, hanem a vb problémás amiatt, hogy a braziloknak egy jó projektet sikerült bűn rosszul végrehajtaniuk.”
Minden rosszindulat, hátsó szándék, félremagyarázható indíték nélkül felmerülhet azonban a gondolat, hogy a németek és az angolok valóban jobban csinálhattak, jobban tudhatnak valamit, mint a görögök vagy a brazilok. Presztízskérdés is egy vb szervezése, hisz kiváló alkalom az országimázs építésére, ami befektetőket vonzhat. Maga a vb, vagy hozzá hasonló versenyek, pl. az olimpia megszervezése lehet nyereséges vagy veszteséges. Sohasem lehet azonban a ráfordítások összes hozadékát pontosan számszerűsíteni. Az előkészületekből profitáló cégek jól járnak. Nem mellékes szempont, hogy a kiépített infrastruktúrát a későbbiekben hogyan tudják hasznosítani.
Elemzők szerint a brazíliai vb költségei szemmel láthatóan túlkalkuláltak. Ennek oka a sajtó egybehangzó véleménye szerint a társadalom egészét átszövő korrupció. A tüntetések szónokai és a felvonultatott transzparensek is azt az üzenetet közvetítik, hogy az aktuális kormány a nemzet teherbíró képességéhez és a népjóléti ráfordítások arányaihoz képest sokat költ a világbajnokság megszervezésére. A brazil minden idők legdrágább labdarúgó-vb-je. A költségeket 14–16 milliárd dollárra becsülik. A korábbi rekorder a 2006-os németországi vb volt, ehhez képest szerény, 6 milliárd dollárral.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egészen biztosan profitál. Számára a vb eladható termék. A 2013-as évet 72 millió dolláros profittal zárta, ezzel 1,4 milliárdra nőtt a tartaléka. A szervezet közlése szerint a bevételek összege 1,386 milliárd dollár volt, míg a kiadások 1,314 milliárdot tettek ki a vb-hez kötődő négyéves kereskedelmi ciklus harmadik évében. A FIFA pénzügyi eredménye rendszeresen azokban az évében éri el a csúcsot, amikor vb-t rendeznek. Az idei mérleget jövőre teszik közzé, addig nem fog pontosan kiderülni, mennyit hoz a brazil vb. Elemzők azonban tudni vélik: 4 milliárd dolláros bevételt, mintegy 2 milliárd dolláros profitot szerez. A legtöbb bevétel a közvetítési (1,7 milliárd dollár) és marketingjogok (1,35 milliárd) értékesítéséből származik.
Megoszlanak a vélemények arról, milyen gazdasági hatása lesz egy esetleges brazil győzelemnek. Egyesek szerint akkor fognak majd ráeszmélni, hogy nincs pénz a szociális kiadásokra, az egészségügyre az oktatásra. A statisztikusok egy érdekes összefüggésre hívták fel a figyelmet: számszerűsítették, hogy a foci-vb győztes országának részvénypiaca az első hónapban 3,5 százalékkal verte meg a globális piacot. Ez a teljesítmény aztán három hónap alatt kifullad. Az 1974 óta vizsgált adatok alapján – 2002-t kivéve – ez rendre bekövetkezett. Amikor Brazília 2002-ben megnyerte a vb-t, gazdaságának recessziója elnyomta az említett hatást. A döntőt elveszítő ország piaca az adatok alapján a verseny után alulteljesít. A focieredmények tehát a tőzsdére, rajta keresztül a gazdaságra is hatnak. Ebből a szempontból lehet most jobb, hogy ki sem jutottunk?
