– Még nem tudhatom, hogy valóban megválasztanak-e az egyik legnagyobb szerbiai közvállalat élére, de semmiképp sem utasíthattam vissza annak az embernek a felkérését, aki oly behatóan rámutat azokra a gondokra, amelyekkel a szerbiai gazdaság szembesül. Nagyon igazságtalan lennék magammal szemben, ha ezt a felajánlást elutasítottam volna – nyilatkozta Milan Beko a belgrádi médiumok képviselőinek, miután kiderül, hogy Aleksanar Vučić kormányfő részéről őt érte a megtiszteltetés, hogy a Szerbiai Vasutak élére álljon.
Legszűkebb politikai és üzleti körökben nem új keletű a hír, ugyanis Aleksandar Vučić már korábban felkínálta az ország „bizniszmenjeinek” a legnagyobb közvállalatok irányítását. Noha Beko neve is szóba került, a közvéleményben konkrétumok csupán most hangzottak el, de ettől függetlenül a Szerbiai Vasutak „új vezérigazgatója” már készült a vállalatvezetési tervekkel. Ezt újságírókkal meg is osztotta:
Az első lépés az lesz – mondta –, hogy lényegesen csökkentse a vállalatnak előirányzott állami támogatásokat, melyek az idén mintegy 170 millió eurót jelentettek volna a közvállalat ügyvitelében. A másik elhatározása, hogy lekéri a közvállalatnak már korábban jóváhagyott, de eddig nem használt egymilliárd eurós hitelkeretét, amelyre a büntetőkamatok már szaporodnak. A harmadik lényeges célkitűzés, hogy regionalizálja a közvállalatot, vagyis az eddiginél szorosabb üzleti viszonyt építsen ki a környező országok vasúttársaságaival, hiszen – mint mondja – a vállalat szempontjából ez a puszta lét és megmaradás kérdése. A reformok pedig nem másutt, mint házon belül indulnak, hiszen Beko szerint a jelenlegi cégvezetés jelentős részére nem lesz szükség.
Milan Bekónak a Szerbia Vasutak élére való javaslása heves vitát váltott ki csütörtökön a közvélemény körében és a politikai színtéren egyaránt. Szinte valamennyi hatalmi párt érdemesnek tartotta kifejezni tetszését, illetve nemtetszését az üggyel kapcsolatosan.
Marko Đurišić, az Új Demokrata Párt képviselői csoportjának vezetője érdekesnek és elgondolkodtatónak nevezte Milan Beko megbízatását, különös tekintettel üzleti pályafutására, vagyis, hogy hogyan jutott ahhoz a hatalmas vagyonhoz, amellyel rendelkezik.
– Várjuk ki a végét, hogy meglássuk milyen eredményeket hoz Beko megbízatása. Ne ítélkezzünk előre – mondta a Szerbiai Képviselőházban. Đurišić szerint az idő hamar megmutatja, hogy Beko tudása hasznára lehet-e Szerbiának, és emlékeztetett rá, ez nem az első eset, hogy nagy állami közvállalat vezetését venné át. Ugyanis, a múlt század kilencvenes éveiben a kragujevaci Zastava gépkocsigyár igazgatóbizottságának elnöke volt, és ez alatt az idő alatt a vállalat eredményei nyilvános felülvizsgálatnak estek alá. Utóvégre – teszi hozzá Đurišić – a szerb kormány az, amely megfogalmazza a gazdaságpolitika irányelveit és megoldásokat talál. „Készen állok kivárni és megnézni az eredményt” mondja.
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője szerint Beko megbízatása felháborító törvényszegés és egyben a Szerb Haladó Párt választási ígéreteinek és az erkölcsi értékeinek sárba tiprása. Stefanović emlékeztetett Vučić kormányfő korábbi kijelentéseire, melyekben a mágnásokkal való együttműködés megtagadásáról beszélt, mert „azok a sárgákkal és nem a haladókkal” vannak. Honnan jött ez a hirtelen pálfordulás, teszi fel a kérdést.
Stefanović arra is választ szeretne kapni, miféle megkülönböztetés ez az állam részéről, hogy míg az egyik gyanúsítottra a Szerbiai Vasutak irányítását bízzák, „addig Miroslav Mišković, a Delta holding tulajdonosa csupán arra jó, hogy kávézás közben tanácsokat adjon a szerbiai gazdaság működtetésével kapcsolatban.”
– Miškovićra bízzák rá a Srbijagas vezetését, és induljunk közösen a jövő felé! – tette hozzá Stefanović. A frakcióvezető azt a kérdést is felvetette, vajon Beko azután, hogy közvállalati vezérigazgató lesz, adózik-e majd rendszeresen, fizet-e majd az államnak. Arra is választ szeretne kapni, hogy Beko a magánvállalataiban pontosan mennyi személyt alkalmaz, mert a hivatalos adatok szerint igen keveset. Ha a valóságban is így van, akkor hogyan állhat egy olyan közvállalat élére, melynek ügyvitelétől több ezer család további sorsa függ.
– Még egy dologra vagyok kíváncsi – teszi hozzá – hogy Miodrag Kostić is részesül-e valamely közvállalat vezetésében. Ha így lenne, akkor kiváló távlatok nyílnának előttünk, és a jövőben mindannyian Vučićnak, vagy valamely más tájkunnak dolgozhatnánk, azoknak, akiknek adózniuk sem kell.
Milovan Drecun, a Szerb Haladó Párt képviselője úgy véli, Milan Beko csak jót hozhat a Szerbiai Vasutak számára, mert ért a vállalatvezetéshez, megfelelő tapasztalattal rendelkezik, nem befolyásoltatja magát a politikai helyzettel, és pozitív káderügyi szelekciót végez.
– Beko azok közé az emberek közé tartozik, akik évek óta magánbizniszt folytatnak és komoly vállalatot vezetnek. Megtanulta becsülni a saját és a vállalati tőkét is – mondja Drecun. Szerinte Beko megbízatása a szerb kormány érdekes kísérlete, amelyben eddig ismeretlen párosítást hajt végre, a magánbizniszben jeleskedők tudását a közvállalatban kamatoztatja. Drecun úgy látja, hogy épp a gazdasági élet képviselőire van szükség a nagyvállalatok vezetésében, akik erőt adnak ezeknek a cégeknek.
Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetőjének helyettese szerint az elképzelés, hogy a közvállalatok irányításába a gazdaság embere is bekapcsolódjon, korántsem rossz elképzelés, de személyi kérdésekről nem kívánt véleményt formálni. Mint mondja, hisz a szerb kormány döntésében, hogy megtalálja a legjobb megoldást, ki vállaljon felelősséget egy-egy közvállalat vezetésében.
