A német kormány szerdán elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási szabályok szigorításáról szóló javaslatait. A kormány szándéka szerint az új szabályok már az idén életbe lépnek.
A javaslatcsomagot bemutató Thomas de Maiziére belügyminiszter és Andrea Nahles munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a munkaerő szabad áramlása az európai egységfolyamat legfontosabb vívmányai közé tartozik és Németország érdekét szolgálja, ezért azt nem szabad korlátozni vagy megkérdőjelezni, de a jogsértésekkel szemben fel kell lépni. Rámutattak, hogy az EU-ból érkező bevándorlók túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik és foglalkoztatottságuk meghaladja a valamennyi bevándorlót jellemző foglalkoztatottsági szintet, ugyanakkor a munkaerő szabad áramlásának kiteljesedése visszaéléseket is eredményezett és gondokat okoz egyes önkormányzatoknak.
Visszaéléseket nemcsak bevándorlók, hanem német állampolgárok is elkövetnek, hiszen számos esetben előfordul, hogy visszaélnek a külföldiek kiszolgáltatott helyzetével és kizsákmányolják őket. Ezért a feketefoglalkoztatás és a munkaadói oldalon tapasztalható egyéb szabálytalanságok visszaszorításáért is az eddiginél szigorúbb, következetesebb munkaügyi ellenőrzést kell(ene) foganatosítani.
A bevándorlókat érintő javaslatok között a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából Németországa költöző uniós polgárok legfeljebb fél évig maradhatnának az országban, ha nincsenek munkaviszonyban. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia és támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot. A hatóságok továbbá kitilthatnák mindazokat, akik törvénytelen eszközökkel – csalással, adatok, dokumentumok hamisításával – szereztek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.
A kitiltottak visszatérését nehéz megakadályozni, hiszen az uniós polgárok vízum nélkül utazhatnak be az országba, ugyanakkor, aki engedély nélkül tartózkodik az országban, az „rögtön bajba kerül”, amint kapcsolatba kerül a hatóságokkal vagy a közigazgatás bármely szervével – emelte ki a belügyminiszter, utalva egyebek között a lakcím-bejelentési kötelezettségre.
Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, kitiltani pedig csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot a bevándorlók ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek. A kormány tervei szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben is. A javaslat alapján a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell majd a kérelemhez.
A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár polgárok száma nőtt, az év végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.
