A Moszkva és Brüsszel közötti kereskedelmi háború komoly pénzügyi problémákat okozhat az EU-nak és az orosz gazdaságnak. Azok az országok pedig, amelyek nem érintettek a szankciókkal, nem várhatnak számottevő nyereséget, de veszteséget sem a kialakult helyzettől, az Egyesült Államokat kivéve, amely maga is szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben – nyilatkozták gazdasági szakemberek a Tanjug hírügynökségnek.
Az illetékesek úgy értékelték, hogy Szerbia gazdasági mutatóin sem fognak sokat változtatni az augusztus óta tartó, megváltozott világpiaci viszonyok, de bizonyos negatív hatásokkal már a télen szembe kell nézni.
Vladimir Gligorov közgazdász úgy véli, ha hosszú ideig fennáll majd a szóban forgó szituáció, ez a világpiaci viszonyok átformálódásához vezethet, és ez szerinte átrajzolná a jelenlegi globalizációs gazdasági térképet és a regionális piacok megerősödéséhez vezetne. A rövid távú hatásokról Gligorov is úgy nyilatkozott, hogy jelenleg az EU és Oroszország szenved legjobban a szankciók miatt, azok az országok pedig, amelyeket nem sújtanak szankciók, nem számíthatnak nagyobb nyereségre, de veszteségre sem.
Az Európai Unió a múlt héten fogadott el egy újabb szankciócsomagot, amelyben az orosz gázipari cégóriások (Rosznyeft, Transznyeft és Gazpromnyeft) ellen vezetett be megszorításokat az EU területén. Moszkva erre válaszlépésként azzal fenyegetőzik, hogy megtiltja a gépkocsi-behozatalt, és hogy az unió tagországainak légitársaságai nem használhatják tovább az orosz légteret.
Gligorov Szerbia gazdaságával kapcsolatosan elmondta, hogy az embargónak nem kellene komoly gazdasági következményeket maga után vonnia. A szakember szerint Szerbiának nem lenne szabad engedni a szankciókból való nyerészkedés csábításának, mivel a „csempészésre való szakosodás” – fogalmazott Gligorov – hosszú távú negatív következményeket hozna.
Mihajlo Crnobrnja, a FEFA Közgazdasági Egyetem tanára Gligorovval szemben úgy gondolja, hogy a jelenlegi „hidegháború” szelét Szerbia már a télen megérezheti.
– Oroszország legerősebb ütőkártyája a gáz, amely túlnyomórészt Ukrajnán és Magyarországon át érkezik országunkba. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy a tél közepén gázhiány lép fel, amely egy sor további problémát, például fűtéshiányt, a termelékenység további esését, a GDP további csökkenését okozhatná – magyarázta az egyetemi tanár.
Crnobrnja szerint a jelenlegi makacs gazdaságpolitikai csatározás csökkentheti a kereskedelmet, lassíthatja a gazdasági növekedést, és ez ismét a munkanélküliség szintjének emelkedéséhez vezethet.
– Az orosz légtér lezárása már olyan intézkedés lenne, amellyel az egyszerű polgárok a saját bőrükön éreznék meg a negatív következményeit annak, amikor a világhatalmak között kiéleződik a viszony – fejezte be az egyetemi tanár.
