A munkahelyek védelme egyben az országunk, a magyar nemzet védelme is – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kuratóriumának elnöke pénteken a Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulója alkalmából tartott budapesti emlékülésen.
Ha egy ország nem védi a termőföldjét, nem védi a foglalkoztatás zömét biztosító kisüzemi gazdálkodókat, ha nem gondoskodik az ipari kapacitásának megőrzéséről, akkor lakatlanná válik – mondta Lezsák Sándor A parasztsors – magyar sors címmel a Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75., és Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere halálának első évfordulója alkalmából rendezett ülést megnyitó beszédében.
Kijelentette: „Ha mi nem lakjuk be az országot, akkor majd jönnek mások belakni, azaz a munkahelyek védelme egyben a lakóhelyeink védelme, és egyben az országunk, nemzetünk védelme is”.
Lezsák Sándor azt mondta, hogy kormánypárti parlamenti képviselőként – „a kétharmados történelmi felelősségre és lehetőségre” tekintettel – kiemelten fontosnak tartja a népi mozgalom eszményeinek követésében azt, amit az Orbán-kormányzat végzett a vidéki Magyarország, a mezőgazdaság, a gazdatársadalom és mindezzel együtt a magyar vidék kulturális, erkölcsi értékeinek újjáélesztésére.
Magyarországon eltűnt vagy szinte mérhetetlen csekélységűre csökkent az a hagyományos paraszti réteg, amely az elmúlt évszázadokban a magyar anyanyelvnek, a népművészetnek, a vallási szokásoknak, egy takarékos és dolgos életformának, kiegyensúlyozott életvitelnek és életszemléletnek a patrónusa volt – mondta. Ezzel párhuzamosan vált látványossá, hogy vesztettünk a népi kultúránkból, mértékletes fogyasztói magatartásunkból, család- és gyermekszeretetünkből – fűzte hozzá.
„Az elmúlt hatvan-hatvanöt év szocialista, liberális politikája is siettette ezt a folyamatot” – fogalmazott, majd úgy folytatta: ez a politika a földek kollektivizálása révén érdemben megszüntette a paraszti földtulajdont, kultúrpolitikájában mellőzte, „nacionalista melegágynak” vélelmezte a népi kultúrát, megfosztotta működési feltételeitől a keresztény egyházakat, tudatosan verte szét a család intézményét.
A hagyományos paraszti világnak a kegyelemdöfést a szocialista diktatúra erőszakos kollektivizálása, a kirívóan magas közterhek, a kuláklisták, az elkobzások és a börtönökbe, táborokba deportált parasztok százezrei adták meg – mondta.
Horváth János a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a parasztság politikai képviseletének megszervezéséről, a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást.
Somodi István ügyvéd, a Szárszó Baráti Kör elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a földtulajdon nemzeti kereteit szétrúgja az idegen vállalkozó tőke, a hazájában a földjével egybeforrt paraszt már csak az üzemszerű, gyáripari mezőgazdaság kiszolgáló személyi állománya lett. Azt mondta, ma a mezőgazdaság népessége reménykedő, egyben válságos korszakot él át.
