Az Európai Parlament csütörtökön egyórás vitát követően elfogadta a határozatot, amelyben elítéli Vojislav Šešelj ideiglenesen szabadlábra helyezett hágai vádlott, a Szerb Radikális Párt elnökének szélsőséges, gyűlöletkeltő kinyilatkozásait. Az EP a nem kötelező erejű határozatban felszólítja Szerbiát, hogy határolódjon el a hágai vádlott nyilatkozataitól. Az EP a leghatározottabban elítéli Šešelj gyűlöletbeszédét és az egykori Jugoszlávia területén történt háború áldozatait sértő kinyilatkozásait, valamint a balkáni országhatárok módosítására vonatkozó felszólításait, olvasható a dokumentumban. A határozat a horvát EP-képviselők indítványa alapján került napirendre.
Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttségének elnöke nem értett egyet a dokumentum elfogadásával, mert –mint mondta – ezáltal túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak Šešeljnek, azt pedig semmiféleképpen nem érdemli meg.
– Teljesen értem a gyűlöletbeszédben rejlő veszélyt, főleg a Nyugat-Balkán vonatkozásában, úgy vélem azonban, a határozat tovább fokozza a régióban a feszültségeket, nem pedig csillapítja azokat. Azzal sem értek egyet, hogy a határozatban az EP egy független, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megalapított bíróságot kritizál – fogalmazott Kukan.
Angel Dzsambaki bolgár képviselő sem támogatta a határozatot, mert – mint mondta – úgy véli, a szerb államvezetőség igenis elhatárolódott Šešelj retorikájától, ezért semmi szükség nem volt a dokumentumra.
A horvát képviselők egészen másként vélekednek erről. Ruža Tomašić szerint a szerb államhatalom képviselői nem határolódtak el a radikális pártelnök nyilatkozataitól, Andrej Plenković pedig úgy értékeli, hogy a szerb kormány hallgatólagosan egyetért Šešeljjel. Vagy esetleg valamiért fél tőle, tette hozzá Plenković.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nevében Christos Stylianides humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos szólt az EP-hez, mondván: az EU tiszteletben tartja a hágai törvényszék döntését, Šešelj nyilatkozatai pedig már a múlté. Ami Szerbiát illeti, az EU üdvözli az ország elkötelezettségét az uniós integráció irányában, valamint szoros együttműködését a hágai törvényszékkel.
Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttségének elnöke, aki nem értett egyet a határozattal, szerette volna, ha a dokumentumban legalább egy mondat erejéig dicsérettel illetnék a szerb kormány fellépését és magatartását Šešelj szabadlábra helyezését követően, ezt azonban a horvát parlamenti képviselők megakadályozták. A liberális és a zöld képviselők pedig azt indítványozták, hogy a határozatban az EP követelje Szerbiától a volt Jugoszlávia katonai archívumainak megnyitását, hiszen azzal megnevezhetnék a fegyveres összecsapásokért felelős személyeket, valamint sikerülne kideríteni az eltűntek sorsát. Ezt az indítványt elutasították.
A horvát képviselőház előtt fogadta el saját határozatát, amelyben elítéli Šešelj szabadlábra helyezését, valamint követeli a hágai törvényszéktől, hogy a vádlott térjen vissza a fogdába. A képviselőház Szerbiától azt kéri, hogy határolódjon el Šešelj uszító jellegű, a Nagy-Szerbia kialakítását szorgalmazó nyilatkozataitól.
NEM ÉRDEMEL FIGYELMET
Az EP-határozatban a hágai törvényszéket is kritikával illetik, valamint felszólítják az illetékeseket, hogy vizsgálják felül a feltételeket, amelyekkel két héttel ezelőtt ideiglenesen szabadlábra helyezték Vojislav Šešelj vádlottat. A hágai törvényszék korábbi gyakorlatával és mércéivel ellenben járt el, ez pedig károsan befolyásolja a törvényszék céljait és az irányában kialakult bizalmat, áll a határozatban.
– Felszólítjuk a hágai törvényszéket, hogy szerezze vissza a Šešelj szabadlábra helyezése, illetve a szereplései miatt meggyengült bizalmat. Arra is felszólítjuk a törvényszéket, hogy nagyobb erőfeszítésekkel tegye ütemesebbé a Šešelj ellen folytatott büntetőeljárást, illetve a majdani fellebbezési eljárást – fogalmaznak a határozatban.
Theodor Meron, a hágai törvényszék elnöke nem érti, hogy miért volt szükség a határozatra. Úgy véli, az EP a dokumentummal nagyobb figyelmet szentel Šešeljnek, mint amennyit az megérdemel.
– Semmilyen módon nem befolyásolhatom Šešelj közszerepléseit. Egyébként Szerbia, ahol Šešelj jelenleg tartózkodik, egy szuverén állam, és mint ilyen neki kell kézben tartania a dolgokat. A médiumok túlságosan és érdemtelenül sokat foglalkoznak Šešeljjel. Egyébként még a törvényszék elnökeként sem befolyásolhattam, vagy befolyásolhatnám az ügyben eljáró bírói tanács döntéseit, amelynek belelátása volt a Šešelj egészségügyi állapotát taglaló dokumentumokba – nyilatkozta röviden az üggyel kapcsolatban Meron, akinek semmi kifogása nincsen az ellen, hogy az EP megvitatta a témát, mint ahogyan azt sem ellenzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megteszi ezt. Senkinek nincsen titkolnivalója, ezekben az ügyekben transzparensnek kell lennünk, szögezte le Meron.
HORVÁT POLITIKAI PONTSZERZÉS
Boško Jakšić külpolitikai elemző egyetért azzal, hogy Šešelj indokolatlanul örvend nagy közérdeklődésnek. Így Šešelj az EP-határozatot sem „érdemelte meg”, nyomatékosította az elemző.
– A Šešelj-szindróma Szerbiában tiszavirág-életűnek bizonyult, a régió országaiban viszont úgy tűnik, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. Tény és való, hogy gyűlöletteljes és uszító kijelentéseivel destabilizációs faktor a régióban, szomszédaink reakciója és az ügy EP elé való terjesztése azonban enyhe túlzás, illetve Šešelj politikai befolyásának a túlértékelése. Arról is meg vagyok győződve, hogy a horvát nyilatkozatok elsősorban politikai pontszerzés céljával hangzanak el. Szomszédainknak el kellene magyarázni, hogy Šešelj marginális szereplője a szerbiai politikai színtérnek, és semmi esélye arra, hogy ismét erőre kapjon, illetve meghatározó befolyással bírjon – érvelt Jakšić.
Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke egyetért a megállapítással, hogy a horvát fél politikai pontszerzés okán tiltakozik hetek óta Šešelj szabadlábra helyezése ellen. Közelednek a horvát elnökválasztások, ezért volt szükség a kampányban az EP-határozatra, valamint a horvát szábor hasonló szellemiségű határozatára, véli Ljajić, majd megismételte, hogy Szerbiának semmi köze a vádlott szabadlábra helyezéséhez, ezért ha valakinek bármi kifogásolnivalója van, az forduljon a törvényszékhez.
– Beszédeiben Šešelj kilencven százalékban a szerb kormányt kritizálja, ezért nem világos, hogy mitől is kellene elhatárolódnunk. A szerbiai parlamentben egyetlen egy párt sem ellenzi az ország európai útját. Szerbia a lehető legjobb kapcsolatokat kívánja ápolni Horvátországgal, nem hiszem azonban, hogy ez a határozat hozzájárulhat ehhez. Több brüsszeli tisztségviselővel is beszélgettünk Šešelj kapcsán, mindenki átlátja a helyzetet, és tudja, hogy Szerbia semmiről nem tehet – taglalta Ljajić.
„SZERBIA MÁR NEM KICSI”
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök sértőnek és aggasztónak tartja a határozatot, amely mögött szerinte vagy képmutatás áll, vagy a hátsó szándék, hogy ártsanak Szerbiának. Maguk az EP-képviselők sem értik a határozatot, fűzte hozzá Vučić. Az EP a gyűlölet, a xenofóbia és a múlt szellemei mellé állt, ahelyett hogy hozzájáruljon a balkáni sebek gyógyulásához, fogalmazott Vučić.
– Maga a határozat nem fontos, hiszen nem kötelező erejű, és mint ilyen szinte a semmivel egyenlő, bizonyos dolgokat azonban mégis fontos elmondani a szerbiai embereknek. A polgároknak tanulságként kellene megélniük a határozatot, hogy miként is bánnak Szerbiával, és milyen kínokkal, nehézségekkel kell majd még szembesülnünk az európai úton. A határozat vagy még soha nem látott mértékű képmutatást jelképez, vagy ártani kíván Szerbiának. Harmadik lehetőség nem létezik. Napjaink Szerbiájában semmi nem köti össze kormányunkat és Vojislav Šešeljt. A határozatot beterjesztők Szerbia tekintélyét kívánták aláásni, megalázni az országot, amely már nem is olyan kicsi és jelentéktelen, mint amilyen volt. A szerb gazdaság már nem gyengül tovább, és a vonatkozó paraméterek bizonyítják, hogy néhány év múlva Szerbiára jobb jövő vár, mint a régió bármelyik másik országára. Vajon ki engedte ki a fogdából Šešeljt? Önök vagy mi? Megkérdeztek-e bennünket, hogy kiengedhetik-e? Nem. Még arról sem értesítettek bennünket, hogy milyen feltételek mellett helyezik szabadlábra. Šešelj politikája napjaink Szerbiájában nem létezik – magyarázta Vučić.
Bár a miniszterelnök egyetlen alkalommal sem ejtette ki száján a Horvátország szót, következő mondatát egyértelműen a szomszédos országnak szánta: „Šešelj személyét kizárólag a választási kampány miatt emlegetik, hiszen a Szerbia elleni gyűlöleten kívül semmi másra nem tudják építeni a kampányt. Vajon Šešeljt azért kellene letartóztatnunk, mert gyűlöletteljesen beszél Tomislav Nikolićról és rólam?”
