Főként külső tényezőkkel magyarázta az orosz gazdaság jelenlegi nehéz helyzetét csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin orosz elnök, mindazonáltal azzal biztatta hallgatóságát, hogy a legrosszabb esetben is két év alatt kilábalhatnak ebből a válságból.
Az orosz televíziókban élőben közvetített évértékelőjében Putyin kifejtette, hogy az olaj- és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása. – Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség – tette hozzá.
Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedési tendenciájához további energiaforrásokra lesz szükség. Másrészt meggyőződését fejezte ki, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül sok mindenben előrelépnie, egyebek közt a gazdaság diverzifikálásában.
Putyin közölte, nagy mértékben az európai partnerországoktól függ az, hogy létrejön-e a török–görög határon egy gázelosztóközpont. Leszögezte, hogy Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása. Orosz hírügynökségek ezzel kapcsolatosan emlékeztetnek Putyin december 1-jén elhangzott nyilatkozatára, amely szerint a jelenlegi körülmények között Oroszország nem fogja megvalósítani a Déli Áramlat gázvezeték tervét, viszont kész kiépíteni egy újabb gázvezetékrendszert a Kék Áramlat kiegészítéseként, hogy ki tudja elégíteni a török gazdaság növekvő energiaszükségleteit. Hozzátette, hogy ha célszerűnek bizonyul, kész török területen, a görög határ közelében kiépíteni egy gázelosztó központot is a dél-európai fogyasztók igényeinek kielégítésére.
Az elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság problémáinak legfeljebb 25–30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra. – Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy a függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat – magyarázta az elnök.
|
Éles vita a csecsenföldi gyújtogatásokról Éles vita bontakozott ki az orosz államfő évértékelő nemzetközi sajtóértekezletén a csecsenföldi gyújtogatások kapcsán. Putyin az orosz ellenzéknek is üzent. Az év egyik legfontosabb oroszországi sajtó- és közéleti eseményének számító rendezvényen már azt követően kisebb botrány tört ki, hogy Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője lehetőséget adott Kszenyija Szobcsak ismert ellenzéki médiaszemélyiségnek, hogy a Dozsgy televízió képviseletében feltegye kérdését. A köztudottan Ukrajna mellett is kiálló fiatal nő azzal kapcsolatosan kérte Vlagyimir Putyin állásfoglalását, hogy jogvédők szerint Csecsenföldön több lázadó családjának a házát felgyújtották a december 4-én Groznijban történt, 25 ember halálát követelő, hivatalosan terrorakciónak minősített fegyveres összetűzés óta. Kszenyija Szobcsak emlékeztetett arra, hogy december 5-én az észak-kaukázusi köztársaságot vezető Ramzan Kadirov kitoloncolással és házaik lerombolásával fenyegette meg a csecsen fegyveres lázadók családjait. Az orosz államfő előbb Dmitrij Peszkovhoz fordult, és számon kérte tőle, miért adott szót az ellenzéki tévésnek, de hagyta, hogy a fiatal nő tovább beszéljen. Vlagyimir Putyin közölte, hogy ki kell vizsgálni a csecsenföldi gyújtogatásokat, és Kadirov kijelentéseire is reagálva, arra szólított fel, hogy minden orosz állampolgárnak be kell tartania a törvényeket. Az orosz elnök megengedhetetlen tartotta, hogy bárki a jogi kereteken kívül szolgáltasson igazságot. Azt mondta, hogy tudomása szerint maszkos ismeretlenek égették fel a lázadók családjainak a házát, és elismerte, hogy az ismeretlenek a december 4-én megölt rendőrök halála miatt Ramzan Kadirov kijelentései felbátorodva állhattak bosszút a lázadók családjain. A politikus kijelentette, hogy „az élet ennél nehezebb”, és megjegyezte, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben más országokban is kemény eszközöket alkalmaznak. Izraelre, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtöneire és kínzásnak minősülő vallatási módszereire utalt. A nemzetközi sajtótájékoztatón szót kapott a csecsen állami televízió egyik vezető munkatársa, aki cáfolta a Dozsgy tévé riporterének kijelentéseit, a gyújtogatásokat, és elítélte a lázadó fegyveresek családjait, amelyek szerinte segítik a terroristákat. A független tévé munkatársa többször közbevágott, hogy védje igazát, de az orosz elnöki szóvivő leintette őt. Kszenyija Szobcsak arra is választ kért az orosz államfőtől, hogy áll-e központi gépezet az orosz ellenzékre szórt rágalmak mögött. Az újságíró emellett bírálta az orosz szövetségi állami sajtót, amely, mint mondta, elferdíti az ukrajnai eseményeket, és gyűlöletet szít az ukránok és oroszok között. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy a Kremlnek köze lenne azoknak az orosz ellenzékieknek a rágalmazásához, akik felemelik szavukat a Krím elcsatolása, és az orosz hatalom Ukrajna-politikája, a délkelet-ukrajnai szakadárok támogatása ellen. Az orosz elnök hozzátette, nem zárható ki, hogy a társadalomból válthatott ki ilyen reagálást az ellenzékiek álláspontja. Arra szólította fel az ellenzékieket, hogy „tanuljanak meg megfelelően reagálni a közvélemény ellenvéleményére”. |
A Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is falépítést jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte, folytatódott az elválasztó vonalak kiépítése – tette hozzá.
– A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
A sajtótájékoztatóján Putyin nagy teret szentelt a kelet-ukrajnai válságnak. Kijelentette, hogy az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy teljesen kilátástalan Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt szerinte Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, hogy Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével.
Az orosz elnök szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. Ezzel kapcsolatosan azt firtatta, hogy Kijevben miért nem fogadták el mindmáig a beharangozott amnesztiatörvényt.
Putyin kijelentette, nem tart attól, hogy palotaforradalom történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. A Reuters hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat.
