A radikális baloldali Sziriza pártszövetség a görögországi előrehozott parlamenti választások fő esélyese. A válság sújtotta euróövezeti országban azért voksolnak vasárnap soron kívül, mert a parlament decemberben képtelen volt új államfőt választani. A törvény szerint ilyen esetben fel kell oszlatni a háromszáz fős törvényhozást, ami egyszersmind a kormány végét is jelenti.
Brüsszel attól tart, hogy a Sziriza kormányalakítása esetén Athén feladja a külső hitelezők által megkövetelt reformokat (Fotó: Beta/AP)
Az Antonisz Szamarasz miniszterelnök vezette jobboldali Új Demokrácia, a szocialista PASZOK és Demokratikus Baloldal (Dimar) alkotta koalíciós kormány 2012 nyarán vette át a válságban fuldokló ország vezetését. (A Dimar 2013 júniusában kilépett a kormányból.) A Szamarasz-kabinet – a krízis leküzdésére korábban jóváhagyott 240 milliárd euró hitelért cserébe – több népszerűtlen intézkedést és reformot vezetett be.
Görögország elkerülte a teljes összeomlást, bár hat évig szenvedett a recessziótól és a költségvetési megszorításoktól. A gazdaság tavaly már ismét életjelet adott magáról: két negyedévben is növekedett. A lakossági életszínvonal azonban továbbra is katasztrofális, a munkanélküliség hatalmas (26% körüli, a fiatalok körében ennek a kétszerese), a választók pedig hallani sem akarnak új „nadrágszíjmeghúzásról”.
A heves kampány közepette Szamarasz is felhívta a figyelmet a gazdaság javulásának első jeleire. Ígéretet tett arra, hogy – pártja győzelme esetén – még az idén mérsékli az adókat, lazít a költségtakarékos politikán, és nem csökkenti a béreket, sem a nyugdíjakat.
A legutóbbi felmérések viszont arra utalnak, hogy a Sziriza szerezheti meg az első helyet a voksokért vívott versenyben. Igaz, előnye csak 4-5% a fő vetélytárs Új Demokráciával szemben. Ha győz, akár kormányt is alakíthat, de ez még nem biztos.
Az viszont igen, hogy Alekszisz Ciprasz, a Sziriza fiatal és karizmatikus elnöke sokkal elutasítóbb hazája hitelezőivel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben, mint a Szamarasz-kabinet. A radikális baloldal elnöke felhagyna az EU–IMF páros diktálta megszorító intézkedésekkel, és új hiteleket sem kérne. Inkább a hatalmas görög államadósság törlesztésének átütemezését, sőt egy részének elengedését követelné tőlük.
Ciprasz kiegyensúlyozott rendeleteket ígér, amelyekkel felszámolható a Görögországban uralkodó „humanitárius válság”, élénkíthető a gazdaság, és tömegek juthatnak munkához. Ezenkívül növelné a minimálbért (171 euróval, 751 euróra), és szüneteltetné az állami elbocsátásokat. A híresztelésekkel ellentétben nem vezetné ki hazáját az eurózónából; ezzel a görögök többsége is egyetért.
Brüsszel mégis attól tart, hogy az antiglobalista és EU-ellenes Sziriza győzelme, illetve kormányalakítása esetén Athén feladja a külső hitelezők által megkövetelt reformokat és megszorító politikát, melynek segítségével sikerült elkerülnie a teljes államcsődöt. Egy ilyen lépéssel – állítják Brüsszelben – Athén hasonló megoldásokra sarkallhatná a gazdasági nehézségekkel küszködő többi tagországot is, ami ismét mély válságot okozna a közösségben. Sokan ezért úgy vélik, hogy Görögországban az EU sorsát (jelentősen) befolyásolható választást tartanak.
