Daehaeng Kim, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai irodájának vezetője a Kopaonik Bizniszfórumon tegnap bejelentette, hogy az Aleksandar Vučić miniszterelnökkel kötött korábbi megállapodás értelmében áprilistól kezdve 15 százalékkal drágul a villanyáram Szerbiában.
– Az IMF-fel megkötött, három évre szóló megállapodás egyrételműen tartalmazza az áram árának idei emelését, viszont még fontolóra vesszük, hogy jövőre legyen-e újabb drágítás – nyilatkozta Daehaeng Kim.
Az üzleti fórumon az IMF képviselője emlékeztetett arra, hogy a szerb kormány a villanyáram árának emelésén kívül más kötelezettségeket is vállalt a készenléti szerződés aláírásával. Ide sorolható a közszférában dolgozók számának 5 százalékos csökkentése, ami részben nyugdíjaztatással és egyéb átszervezésekkel oldható meg. Kim emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap semmit nem követel erőszakkal Szerbiától, csupán a közös megoldásra törekszik a pénzügyi konszolidáció és a gazdasági fejlődés érdekében.
Az idei első kéthavi jó költségvetési muatatókra reagálva, melyeket egyesek szerint a megszigorítások enyhítésére lehetne fordítani, Kim kifejtette, a váratlan államháztartási többletet inkább az államadósság idő előtti visszafizetésére kellene fordítani, akár a jövőben megvalósuló magánosításokból eredő pénzt is.
Kim kifejtette, hogy noha 2011-ben az IMF és a Szerbia közötti megállapodás néhány hónap után sikertelenül ért véget, most teljesen más a helyzet. Az utóbbi években átfogó társadalmi és politikai támogatást élveznek a reformok, mivel a politikusok és a polgárok megértették, hogy elengedhetetlenek az ország stabil fejlődéséhez.
A kopaoniki üzleti fórumon Kim ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Szerbia közadóssága aggasztó méreteket öltött. Az emelkedő adósság és a számos kifizetetlen banki hitel gyengíti az ország pénzügyi kapacitásait. A pénzügyi szektor megerősítése és szerkezeti átalakítása rendkívül jelentős, és egyik alaptétetele az IMF-fel megkötöttt megállapodásnak – szögezte le Kim.
Tony Verheijen, a Világbank szerbiai irodájának vezetője felhívta a figyelmet, hogy az országnak nincs elegendő infrastrukturális projektuma, így nem tudja kihasználni a potenciális befektetők tőkéjét. Verheijen kitért arra, hogy Szerbia továbbra sem használja ki mezőgazdasági adottságait, és az állam nagy közvállalatai, például a Srbijagas, a Villanygazdaság és a Szerbiai Utak közvállalat hozzájárulhatnának a közfinanszírozáshoz, ahelyett, hogy pluszköltségébe kerülnek az államnak.
