Malajzia, Hollandia és Nagy-Britannia új jogi lehetőségeket és eljárásokat keres, hogy bíróság elé állítsa a tavaly Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító tragédiájáért felelős személyeket, miután Oroszország megvétózta szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozattervezetet, amely egy nemzetközi különbíróság felállítását irányozta elő.
Mark Rutte holland miniszterelnök tegnapi közleményében mély csalódottságának adott hangot az orosz vétó miatt. Mint hangsúlyozta, a szavazás napján hasztalan próbálta meggyőzni telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt arról, hogy egy nemzetközi bíróság létrehozását nem szabad halogatni. Szerinte a kormánya a katasztrófát vizsgáló nemzetközi nyomozó csoportban részt vevő más országokkal együtt, a nemzetközi közösség széles támogatásával új jogi lehetőségeket fog vizsgálni a vétkesek felelősségre vonásához.
Hasonló szellemű közleményt adott ki a malajziai külügyminisztérium is. Közölte, hogy nagyon csalódott az orosz vétó miatt, és új jogi lehetőségeket és eljárásokat keres. A vietnami látogatáson tartózkodó brit miniszterelnök, David Cameron alternatív lehetőségek felkutatását szorgalmazta egy másik különbíróság létrehozásához. „Az igazságnak győzedelmeskednie kell. Ne felejtsük el, hogy ezen a járaton britek és más állampolgárok százai haltak meg. Ha nem tudjuk létrehozni a bíróságot az ENSZ-en keresztül, akkor alternatív megoldásokat kell keresni” – szögezte le a brit kormányfő.
Közleményt adott ki tegnap az orosz külügy is, amely szerint Oroszország megerősíti a katasztrófa okainak alapos és tárgyilagos kivizsgálása, illetve a felelősök megbüntetése iránti elkötelezettségét, és minden megtesz, hogy segítse a nyomozást. Az orosz fél mindenáron megpróbálta megakadályozni a szakadást a BT-ben, és konstruktív mederbe akarta terelni az ügyet, de figyelmen kívül hagyták a javaslatait, ehelyett sietősen egy nemzetközi bíróság létrehozásáról szóló határozatról döntő szavazást részesítettek előnyben – olvasható a közleményben.
A moszkvai külügyminisztérium szerint nem méltányolták azokat az orosz kifogásokat, hogy a nyomozás befejezése előtt egy nemzetközi bíróság létrehozása nem időszerű és kontraproduktív lépés lenne, amilyenre eddig nem volt példa.
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én zuhant le a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen, feltehetően rakétatalálat következtében. A szerencsétlenséget senki nem élte túl: 298-an haltak meg, az áldozatok többsége holland volt, de sok brit és maláj állampolgár is szörnyethalt.
A Malajzia által az ENSZ BT elé terjesztett határozattervezet egy nemzetközi különbíróság felállítását irányozta elő. A szerdai szavazáson a testület 15 tagja közül 11 támogatta a tervezetet, három tartózkodott (Angola, Kína és Venezuela), Oroszország pedig élt a vétójogával.
Egy hónapon belül ez volt a második orosz vétó az ENSZ BT-ben: július 8-án a srebrenicai vérengzést népirtásnak minősítő brit határozati javaslatot vétózta meg Moszkva.
