Sokan az év legfontosabb eseményének nevezték régiónk szempontjából a hét második felében Bécsben lezajlott Nyugat-Balkán-értekezletet. Johannes Hahn uniós bővítési biztos pénteken a konferencia eredményeit és a nyugat-balkáni államok felzárkóztatásának folyamatát értékelve véleményének adott hangot, hogy a szóban forgó országok magasabb szinten működnek ma együtt egymással, mint korábban, a problémákat párbeszéddel rendezik, és valamennyi állam eltökélte magát az európai uniós csatlakozás mellett is. A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Hahn elmondta, hogy jók a kapcsolatok a kormányok között, melyről a rendszeres együttes kormányülések és az állandó kommunikáció is tanúskodik. A bécsi csúcsról szólva elégedettségének adott hangot, mert, mint mondta, „az idén sok mindent meg tudtak valósítani, tartalmilag és a megfelelő légkör kialakításának tekintetében” is. Aláhúzta, hogy a tanácskozások végén elfogadott következtetések kiemelik a régió egészének európai perspektíváját. Fontosnak nevezte, hogy konkrét befektetési terveket is megvitattak és elfogadtak az osztrák fővárosban, így például a leglényegesebb infrastrukturális beruházásokat támogató tervet is, mely jövőre 600 millió eurót fog szavatolni a projektumok első fázisainak megvalósítására. Mint ismeretes, a nyugat-balkáni konferencián 24 közúti és vasúti közlekedési, továbbá energetikai projektum támogatását hagyták jóvá. E projektumok évekig eltartanak majd, összértékük 7,7 milliárd euró, egyszázalékos bruttó hazai terméknövekedést várnak el ezektől évente az érintett államokban, valamint 200 ezer munkahely megnyitását az előttünk álló másfél évtizedben. Az előnyben részesített elképzelések között van a Belgrád–Niš–Durrës-autóút kiépítése és a Belgrád–Szarajevó-vasútvonal felújítása is. Az első találkozók egyikének témáját éppen a Niš–Pristina–Durrës-út képezte csütörtökön.
KIZSÁKMÁNYOLÓ KAPITALIZMUS ÉS KORRUPT BALKÁNI KORMÁNYOK
A német sajtó is foglalkozott a nyugat-balkáni csúcstalálkozó eredményeivel, a cikkek azonban nem festettek a bővítési biztoséhoz hasonló pozitív képet. Megállapították, hogy az európai jövőképet háttérbe szorították az olyan mindennapi gondok, mint a migránskérdés megoldatlansága, továbbá a Balkán térségére jellemző régi megoldatlan problémák és begyógyulatlan sebek. A Berliner Zeitung kommentárja megjegyzi, hogy a konferencián az európai vezetők meg szerették volna mutatni, hogy az Európai Unió teljes mellszélességgel kiáll a régió országainak uniós csatlakozása mellett, ezt azonban nem sikerült elhitetniük, mert lényegében nem is szeretnének egy ilyen forgatókönyvet. Ha ezt akarnák, teszi hozzá a lap, akkor nem irányítanának vissza szülőföldjére minden olyan munkát kereső balkáni polgárt, aki Nyugaton szeretne új életet kezdeni, hanem azon dolgoznának, hogy a leendő uniós államok polgárait minél sikeresebben integrálják az uniós munkaerőpiacba. A Berliner megállapítja, hogy ezen a konferencián már nem hangoztak el olyan ötletek, amelyek balkáni befogadó központok építését irányozták volna elő a migránsok számára. Elsősorban azért nem, mert az biztos jele lett volna: az EU soha sem fogja integrálni a nyugat-balkáni régió egészét, szögezi le a cikk.
A Tageszeitung is azt állapította meg, hogy a napi politika elnyomta a víziókat és a Balkán reményei az uniós integrációval kapcsolatban épp olyan mértékben foszlottak szerte, amekkora mértékben az elmúlt időszakban az Európai Unió saját magát építette le. „Európa elveszítette az önmagába vetett hitet, a többiről már egyedül is gondoskodni tudtak a kizsákmányoló kapitalizmus meg a balkáni korrupt kormányok” – áll a lap elemző írásában. A Deutsche Welle aláhúzza, hogy egy dologban biztosak lehetünk: a nyugat-balkáni konferenciáról nem fognak erős gazdasági impulzusok érkezni a régióba. „Németországnak és a többi európai államnak sem célja félig csődbe ment szegény országokat felvenni a félig befejezett EU tagjainak sorába” – fogalmazott az összefoglaló.
GAZDASÁG NÉLKÜL HIÁBAVALÓK A POLITIKAI SIKEREK
A Balkán ma csak politikai értelemben számít sikertörténetnek – értékelte a konferenciát Edi Rama albán kormányfő. Mint hozzátette, rengeteget kell tenni még annak érdekében, hogy gazdasági dimenziót is nyerhessen ez a történet. A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni projektumok megvalósításához elengedhetetlen az EU támogatása, a nyugat-balkáni problémák azonban európai problémáknak is számítanak. A Szerbia és Albánia közötti kapcsolatokat korrektnek, a Belgrád és Pristina közötti viszonyt pedig javulónak nevezte. A brüsszeli dialógus során, mint mondta, fantasztikus áttörést értek el a legutóbbi megállapodással, ez azonban szintén politikai eredmény, melyet nem szabad készpénznek venni, hosszú távúnak hinni, ha nem csatlakozik hozzá a már említett gazdasági dimenzió is.
